Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)
Az Esztergomi Várhegy bemutatása Esztergom kedvező földrajzi fekvésű város, egyszerre találkozik ott síkság hegyvidék és bővizű folyó, mely átkelőhely és kereskedelmi illetve hadiutak kiépítésére volt alkalmas. Ezért is lehetett már a kelták és rómaiak idejében43 a környék legjelentősebb helysége. A népvándorlás-kori elpusztult római Sóivá44 helyén csak a X. században keletkezett ismét kiemelkedő jelentőséggel bíró település Esztergom. A város nevét többféleképpen magyarázzák:- Elsőként a német elnevezést említeném, mely a Gran, ez egyértelműen utal a várossal szemben a Dunába ömlő Garam folyó germán nevére (Granua).- Másodikként említeném Melich János és Kniezsa István feltételezését, mely szerint a magyar (Estrigun, Yztragon, Eztergam, Esztergom) a latin (Strigonium) a szláv (Ostrogom, Strehome, Ostrihom) név egy szláv Strigon személynévnek megfelelő magyar Sztrigon személynévből keletkezhetett, de a helynévadás módja bizonyosan magyar.- Viszont ezzel szemben él egy harmadik elképzelés egészen a XV. Századtól, mely szerint a magyar és a szláv név a latin Strigoniumból származik, amely a Duna (görög: Ister) és a Garam (Granum) folyók neveinek egyesítéséből (Istergranum, Stigranium, Strigonium) keletkezett45. A város történetéhez szervesen hozzátartozik nemcsak a középkori város és történet ismertetése, hanem az ezt megelőző korok bemutatása is. A várhegyen (5. melléklet) történő ásatások nem egy időben, hanem három szakaszban valósultak meg. Az első feltárások 43 Kr.e. 350 - Kr.u. 400 44 Esztergom római kori elnevezése. 45 Komárom megye régészeti topográfiája Esztergom és Dorogi járás BP. 1979 30
