Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

Társulatok, játszóhelyek Esztergomban

Esztergom városának nem volt állandó társulata, sem állandó kőszínháza, mégis rendszeresen télléptek társulatok 1816 és 1944 között. A színi-szezonok változóak voltak, hiszen függött a vendégeskedő társulat nagyságától, annak repertoárjától, illetve a közönség színházba-járási szokásaitól. így egyes társulatok tíz-tizenkét napot vendégeskedtek mások egészen hat hónapot is a városban töltöttek. A fennmaradt adatok jelentős részét a nyári színielőadások teszik ki, illetve az ünnepi előadások, melyek egyházi események, vendégjátékok kapcsán jöttek létre.

A XEX század elején a magyar színészet nehéz helyzetben volt. hiszen távozniuk kellett a fővárosból. A kiszorított társulatok a városokba, falvakba tudtak fellépni, vándorlásra kényszerültek. A vándortársulatok egyre szaporodtak, annak ellenére, hogy körülményeik igen nehezek voltak, szegényes ruhatárral, kevés díszlettel rendelkeztek, néha belső ellentétek is kibontakoztak. Megélhetésük érdekében szinte naponta új darabokat kellett bemutatniuk, így a színvonalas előadások szinte eltűntek

A közönség is nehezen viselte kezdetekben a magyar nyelven játszott darabokat. Esztergomban az első magyar nyelvű előadások feltételezhetően 1816-ban valósultak meg Balogh István társulata'’ által. Majd őket más társulatok követik: Heténvi József és Nagy Károly igazgatók társulata (1822), Baky Gábor társulata 1826-ban. és Fülöp Jánosé 1829-ben.

Az 1826-os Baky féle társulatnak megtalálták a teljes színészgárdájának nevét, illetve azok vallomásait, ugyanis 1826. augusztus 16-án ismeretlen tettesek kirabolták a Bakócz Kápolnát. A társulat tagjait kihallgatták végül: 6

6 Magyar Játszó Társaság, mely a Fekete Sas Vendégfogadóban játszik.