Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)
Tartalomjegyzék
Pedagógus családból származom, Kalocsán a Szent István gimnáziumban érettségiztem, majd mindkét egyetemi diplomámat (1964-ben és 1983-ban) Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem. 1964 óta élek folyamatosan Esztergomban. Pedagógus pályám döntő részét a Boty- tyán János Gép- és Műszeripari Technikumban, majd Szakközépiskolában töltöttem, magyar nyelv- és irodalmat, történelmet és filozófiát tanítottam. Az évtizedek során több ezer diák került ki kezeim közül, akiknek döntő része - úgy érzem - tisztelettel és szeretettel gondol ezekre az évekre. Ez idő alatt voltam a pedagógus szakszervezet városi elnökségének tagja, az iskolai közalkalmazotti tanács elnöke, szakmai munkaközösségek vezetője, a városi ifjúsági klubtanács elnöke. 1984-től a város művelődési osztályának vezetője, majd a városi tanács tagja, elnökhelyettese, 1988-1990-ig elnöke voltam. A város vezetőjeként meghatározó szerepem volt a Suzuki autógyár idetelepítésében, az Esztergom és Vidéke újság újjászervezésében, a várszínházi hagyományok felújításában, a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a városi idegenforgalmi hivatal, a Gran Tours létrehozásában. Hálával tartozom azoknak a munkatársaknak, akik e munkában lelkesen támogattak. A közéletben több egyesületnek, baráti társaságnak tagja voltam és vagyok (az Esztergom Barátai Egyesület, az espoo-i, a maintali, az Esztergom-Cambrai Baráti Társaság alapító elnöke, jelenleg örökös tiszteletbeli elnöke, a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület tagja, a Széchenyi Társaság titkára) A sportéletben a labor MIM egyik ifjúsági csapatának edzője, az Esztergomi SE elnöke voltam (a felnőtt csapat megyei bajnokságot nyert), a városi sakkcsapat tagja voltam (1971-ben megnyertem a városi egyéni bajnokságot). 2000-ben a Rádió Esztergom műsorvezető és -szerkesztő riportereként is dolgoztam. A 80-as évek eleje óta a művészek felkérésére rendszeresen nyitok meg képzőművészeti kiállításokat itthon (pl. Esztergom, Budapest, Szeged, Győr) és több európai országban (pl. Franciaország, Németország, Ausztria, Finnország) is. Publikációs tevékenységemet képzőművészeti és helytörténeti, iskolatörténeti cikkek és tanulmányok, tudományos konferenciák előadásai jelentik. Elismeréseim: Miniszteri Dicsérő Oklevél, Kiváló Ifjúsági Vezető, Esztergomért Emlékplakett (1986), Espoo város emlékplakettje (1989), Maintal város emlékérem (1993), Boldog Gizella kitüntetés (2003), Turul-díj (2014), Pro Űrbe Esztergomért (2016).
