Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)
VIII. Felnőttoktatás
Vili. Felnőttoktatás Néhány mondatot feltétlenül szükséges e tagozatról is megörökíteni. Részletesebb elemzésre sajnos sem tényanyagom, sem személyes betekintésem nincs. Ok is szerves részei voltak, s még mindig azok az iskolának, a Bottyán hagyományoknak és a máig élő Bottyán-szellemnek. Nagy szerepük volt nemcsak az iskola ismertté válásában, tekintélyének növelésében, hanem a végzett nappali tagozatos hallgatók üzemi beilleszkedésében, az összetartozás érzésének erősítésében is. Az esti tagozat már 1951-ben beindult 22 tanulóval, igazgatója Tóth Albert, az osztályfőnöke Rosta Béla volt. Az iskolatípusok szétköltözése után az esti tagozat igazgatója is Csetényi József lett. 1951 - 1956-ig szerszámgépipari technikus képzés folyt, majd 1957-től gépésztechnikusi. Ez idő alatt 58 technikusi oklevelet adott ki az iskola.102 A következő évtől az esti tagozaton már a műszeripari szakra is megtörtént a beiskolázás: A jelentkezők köre térben is szélesedett, egyre távolabbi városokból is érkeztek hallgatók, s ez felvetette a levelező oktatás bevezetését is.1961 szeptemberétől a beinduló levelező tagozat vezetője Szöllősi Barnabás lett. Az esti tagozaton heti 2, ill. 3 délután (hétfő — szerda, illetve hétfő — szerda — péntek) folyt az oktatás. A hallgatók a nappali struktúra szerint szóbeli feleletek, házi feladatok, gyakorlati foglalkozások és vizsgák alapján szerezték az érdemjegyeiket. Az oktatásra járás kötelező volt. A levelezős hallgatók oktatása beti 1 alkalommal történt (kedd), a bejárás már kevésbé volt kötelező. Negyedévenként beszámolót (ennek eredménye 102 l.m. Évkönyv 1990. - Kerekes János: A felnőttoktatás 62
