Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)

VII. Az iskola fénykora

gyerekekkel, gyakran még az osztályaink közötti lakdarúgó mérkőzéseken is kötelező volt az osztályfőnöknek is játszani. Állandóan összebasonlítgat- tuk osztályaink eredményeit, a legkülönközőkk korrepetálási formákat találtuk k i, s ez a lelkesedés a tanulók jelentős részére is átragadt. Különösen nagy figyelmet szenteltünk a legjobkakra, a továbbtanulási eredményekre. Az oktató és a nevelő munka egysége ténylegesen megvalósult anélkül, bogy ezt szavakba öntöttük volna. Az igazgatói jelentés természetesen „árnyaltabban” fogalmazta meg: „ Arra törekedtünk, bogy az embereszmény személyiségjegyeit fokozatosan, a tanulók fejlettségi szintjét figyelembe véve alakítsuk ki. Célkitűzésünk az volt, bogy a nevelés összes, egymással szorosan összefüggő területén tervszerű, határozott munkát végezzünk.”70

Persze igen egyenlőtlen volt a „bare”, Íriszen az iskola jellege, az ebből fakadó tantárgyi lehetőségek nagy különbségeket teremtettek. Mégis sikerült időnként — humán területen - felvenni a versenyt. Ebhez kapcsolódik életem egyik nagy csalódása is. Szegő Albert 1974-ben végzett osztályában magyar nyelv- és irodalmat és történelmet tanítottam. A jó képességű osztályban volt egy kimondottan bumáir érdeklődésű mag, akikkel igen jó volt a kapcsolatom, nagy szór gal ómmal jártak hozzám még délutánonként is. Végül hat tanulót felvettek ilyen irányú egyetemekre ( pl.4-et Budapestre jogra, lett képzőművész tanár és közgazdász is közülük), ráadásul már a szakközépiskolából! Azt hittem, megdicsőültem, s helyette dór gálást kaptam az igazgatótól, hogy a mi célunk nem a humán területre képzés. Érdekes egyébként, hogy a technikumi időszakban, különösen a legjobbak körében oly erős volt a műszaki jelleg elszívó hatása, hogy az igazán kiugró eredményeimet a szakközépiskolai időszakban értem el. Bár előtte is lett diákomból ügyvéd, tanár, közgazdász stb. ( az orvosi pálya kivételével szinte minden humán jellegű területen), de a középiskolai országos tanulmányi versenyek szaktárgyi döntőibe ( Implom József Országos Középiskolai Helyesírási Verseny, Édes Anyanyelvűnk Országos Középiskolai Verseny, Szép Magyar Beszéd ) a szakközépiskolai időszakban jutottunk el.

70 Irattár: 384/1968.sz. Tantestületi alakuló értekezlet jegyzőkönyve

45