Simon Tibor: A Bottyán János Gép-és Műszeripari Technikum története 1950-1972 (Esztergom, 2016)

V. A forradalom és hatása az iskola életére

(nemet 113, francia 18, angol 23 fő), azonban szakos tanárral egyik esetben sem rendelkezett. ’’ Az igazgató a minisztériumtól még választ sem kapott, úgybogy liiába próbálkozott a német nyelv későbbi engedélyeztetésével.

A tanévben a testület a második 5 éves terv irányelveivel volt elfoglalva. A javaslat készítése kötelező volt a fenntartó, a KGM felé. Több, igen előremutató vélemény is megfogalmazódott a tanulói túlterheltségről, a tananyagcsökkentésről, új tankönyvek bevezetéséről. Javasolta a tanárok beti kötelező óraszámának 18-ra csökkentését, a nyugati nyelvek fakultatív oktatásának bevezetést, feltételeinek megteremtését. Különösen újszerűnek hatott az a felvetés, amely a szomszédos országokkal történő diákcsere ötletét veti fel.33 34

Az 1956/57-es tanév azutan egesz másképp alakult. A forr adalom története és tragédiája, az esztergomi események közismertek. Ebhez az iskola hozzátenni nem sokat tudhatott.

Az 56-os forradalmi események az iskola életét is jelentősen befolyásolták A tanulók közül a városi eseményekben kevesen és spontán vettek részt , mivel a tanulólétszám jelentős részét a kollégisták és a bejárók alkották, akik könnyebben távol tarthatók voltak a történésektől. Ennek ellenére mind a tantestület, mind a tanulók körében nagy volt a zűrzavar, az elbizonytalanodás, amit bizonyos tényezők erősen fokoztak is (pl. ugyanaz a kollégiumi nevelő vitte ki tüntetésre a diákok egy részét a forradalom, majd 1957. elején a Kádár-rendszer melle tt). Az elmúlt évek fejlődése lelassult, a kiépülő rendszer szétesett, a rend, a fegyelem helyreállítása hónapokat vett igénybe.

A KGM 1957. január 15.-ig kért tájékoztatást arról, hogy ki nem jelentkezett szolgálattételre a tantestületből.. Az igazgatói jelentés szerint

33 Irattár: 640.689/1954 Fakultatív nyugati nyelvek tanítása

34 Irattár: 64/1956 Tantestületi értekezlet feljegyzése

27