Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Hasznos

dorozsmáról, Kiskunfélegyházáról és Jánoshalmáról. A gyóntatást huszonkét szerzetes pap végezte. Századunk első felében a kecskeméti búcsúsoknak volt kitüntetett szerepe, akik pl. 1885- ben plébánosuk engedélyével búcsújáró társulatot is alakítottak.

Sajátos a bátyai bunyevácok szokása, akik gyógyulásuk érdekében három egymást követő újhold vasárnap zarándokoltak el Hajósra. A trianoni határ megállapítása, illetőleg a II. világháború vége óta Dél-Bácskából nem jönnek búcsúsok.

A templom titulusünnepe Szent Imre napja (november 5). Zarándokbúcsúját azonban Nepomuki Szent János ünnepét követő vasárnapon tartják (május 16).

A XVIII. századi, majd bővített kegytemplom dúsan aranyozott főoltárán áll a középkori eredetű, fából faragott, festett kegyszobor. Szilárdfy Zoltán művészettörténész a szobor lábánál ábrázolt holdsarlóból arra következtet, hogy a XV. vagy a XVI. században a szobor eredetileg a Napbaöltözött Asszonynak készült. A napsugarakat most a Mária feje mögötti Mária-monogramos sugárkoszorú pótolja. A templom előcsarnokában két életnagyságú szenteltvíztartó kőangyal áll.

A templom melletti egyemeletes plébániaház a XVIII. század végén épült copfstílusban; rajta az érseki címer. Kissé távolabb látjuk az érseki kastélyt - a XVIII. század közepén épült amelynek udvarán egy 1700-as évek végi Mária-szobor áll.

A plébánia melletti Kálvária két sorba elrendezett stációinál végzik a zarándok csoportok keresztúti ájtatosságaikat. Valószínűleg a múlt század utolsó harmadában épült. A stációkban a pécsi Zsolnay-gyár színezett kerámia-domborművei vannak (XX. századiak).

Vasútállomása ugyan nincs Hajósnak, de Kalocsáról, Bajáról vagy Kecel irányából helyközi autóbuszjáratokkal és közúton jól megközelíthető.

Szálloda legközelebb Kalocsán vagy Baján található, ám étterem van a faluban.

79