Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Győr

VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szűzanya kegyképét. Fő búcsúja: március 17.

A Szent István által alapított győri püspökség székhelyének, a Káptalandombon álló katedrálisnak a története egyidős a magyar állam történelmével. A templombelső művészi kiképzése Hefele Menyhért és Franz Anton Maulbertsch műve. A szentély bej árat két oldalán lévő ólomdomborműves oltárok témái: Szent István felajánlja a koronát, országát Máriának, illetőleg Szent László király Szent István sírjánál, annak szentté avatásakor. A szentély mennyezet- és falképei a magyar szentek hódolatát, a győri egyházmegye alapítását és Szent László vízfakasztó csodáját ábrázolják. A déli mellékhajóból nyílik a Szentháromság-kápolna, a székesegyház egyetlen épen maradt gótikus kápolnája. Itt őrzik Szent László király fejereklyéjét, amelyet a középkori magyar ötvösség legkiválóbb remekműve foglal magába. 1606-ban került Nagyváradról Győrbe. Ugyanebben a kápolnában, díszes szarkofágban nyugszik Apor Vilmos püspök, aki oltalmazta a védteleneket, a gyöngéket a megszálló szovjet katonáktól, és emiatt bátran vállalta a vértanúságot 1945 húsvétján.

A győri vár, amelynek gótikus kápolnája utal az ősi eredetre, lett a püspök székhelye. A papnevelő intézet egykori épületében megtekinthető a székesegyház gazdag kincstárából nyílt kiállítás.

A Káptalandombon emelkedik Szent Mihály arkangyal kőszobra, s az Oltáriszentség tiszteletének páratlan emléke, a frigyszekrény szobor.

A Széchenyi téren magasodik a török fölötti győzelem emlékműve, a Mária-oszlop. Ugyanitt van hazánk legjelentősebb XVII. századi temploma egykorú oltárokkal, a Szent Ignác-(bencés) templom, mellette a gimnázium.

Zarándokutunk során feltétlenül keressük fel a karmeliták győri templomát, a hozzáépített lorettói Szent Házzal, amely a legjelentősebb ilyen hazai emlék. A város Mária-tiszteletének szép emléke a fehér kőből faragott űn. Hab-Mária, a Szeplőtelen Szűz szobra.

74