Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Győr
Győr a vérrel verítékező Szűzanya búcsújáró helye (B térkép) A város Győr-Sopron megye és a Győri egyházmegye székhelye. Bár a győri Mária-tiszteletnek erős középkori gyökerei vannak, a mai búcsús tisztelet középpontjában álló képet egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból. Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le, s itt is halt meg. A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig vérrel verítékezett. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető. A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat. Győrnek a csodás verítékezés idején Heister Siegbert gróf volt a katonai kormányzója, aki 1715-ben feleségével együtt alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigíliáján a litániát a kegyoltárnál mondják. Zichy Ferenc győri püspök új oltárt készíttetett a kép számára és alapítványt tett egy naponta mondandó szentmisére. A kegy olt áron Szent Anna és Joachim a korábbi kápolnára, Szent István és Szent László királyok szobra pedig a magyar nép ősi Mária-tiszteletére utal. IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székes- egyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25). Ezt a kiváltságot 1968-ban 73
