Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Erdőtelek

a templomot, amelyet a Kármelbegyi Boldogasszony tiszteletére szenteltek. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy megtaláljuk itt a Bánság legnagyobb búcsújáró helyének, Máriaradnának (ma Radna, Románia) Skapulárés Szúzanya kegyképét egy érdekes fogadalmi képen.

A múlt század eleji egyházi vizsgálatok a középkori eredetű, de a barokkban ismét felújított aszketikus gyakorlat, a flagellálás (önostorozás) szokását jegyezték fel Egerszalókról. A vezeklő körmenetet a szeptemberi búcsú idején végezték.

A helybeli, gyorsan magyarrá (és palóccá) vált lakosok mellett Eger városa és a távolabbi Jászság is sok zarándokot bocsátott útnak Egerszalókra.

Fő búcsúja a templom titulusünnepe, Kármelbegyi Boldogasszony (július 16), de nagyobb zarándok csoportok jönnek Mária neve- napján (szeptember 12-én) a környékről és az Alföldről is.

A XVIIE század közepén elkészült templomot az egri káptalan építtette. Tornya a szentély mögött magasodik. A templomban Kracker János Lukács, híres egri festő képe látható: Krisztus az olajfák hegyén. Szent Vendel kápolnája a múlt század közepén épült.

Az egerszalóki zarándoklatokat össze lehet kapcsolni Ege r, az egri szervita templom felkeresésével, illetőleg a feldebrői templom meglátogatásával. Mindezek búcsújáró helyek is egyúttal. (Részletes ismertetésüket lásd Egeméi és Feldebrőnél.)

Az Egertől nyugatra, alig 7 kilométerre fekvő falut leggyorsabban Egerből induló távolsági autóbuszokkal lehet megközelíteni. Elérhető a 3-as számú főúton is, kerecsendi leágazással. Vasútja nincs.

Szálloda és étterem legközebb Egerben található.