Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Eger
Eger búcsújáró hely a Fájdalmas Anya tiszteletére (D térkép) Eger Heves megye és az Egri főegyházmegye székhelye a Bükk-hegység déli lábánál. A Mária-tiszteletnek Egerben középkori gyökerei vannak, ám az a török hódoltság miatt hosszú időre elenyészett. Esterházy Pál a XVII. század végén ezt írja róla: „Egerben az Apácza Aszszo- nyok Klastromában is tiszteltetett egy csudálatos Boldogságos Szűz képe, kihez nagy búcsújárások is voltának régebben, most az-is a Pogány Ellenség miatt tellyességgel semmissé lett, és a szentképet, el-szaladván onnét az Apácza Szüzek, nem tudhatni hová vitték ...” A török alóli felszabadulás után 1698-ban a rend ausztriai tartományából szerviták telepedtek le Egerben. Ma is álló rendházukat 1728—1738 között építtették. Felújították a máriás búcsújárást is, a rendi szellemnek megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére. Az egyházi feljegyzések és a fogadalmi tárgyak tanúsága szerint számos imameghallgatás történt e helyen. Főleg Heves, Borsod, Abaúj, Nógrád és Gömör katolikus magyar népe zarándokolt ide. A búcsúsok száma ma is meghaladja a tízezret. A búcsú — ahogyan nevezik: fájdalmas búcsú, servita búcsú — a környező egri utcák lakosságának is nagy ünnepe. Családi összejövetelt, vendégséget is tartanak ilyenkor. A zarándokok egy része máig fekete ruhában érkezik, ezzel is a Fájdalmas Anya tiszteletét akarják hangsúlyozni. A búcsú idején a szervita templom körüli utcákban kirakodóvásár van. Századunk közepéig viasz fogadalmi tárgyakat is árultak itt, amelyet betegségük gyógyulásáért a zarándokok felajánlottak Máriának. Ennek helyi neve tetem volt. 56
