Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Csorna

Csorna

a Rábaköz népének Mária-kegyhelye (B térkép)

Az egykori Sopron megyei kisváros fontos vasúti és közúti csomópont. Ma Győr-Sopron megyéhez, a Győri püspökséghez tartozik, a Rábaköz gazdasági és kulturális központja.

Szent Mihályról elnevezett premontrei prépostságát 1180 körül alapította a gróf Osl család. Javadalmait királyaink és magánosok adományai folyamatosan gyarapították. A reformáció idején a kanonokokat elűzték, s a prépostság 1694-ig világiak kezén volt. Ekkor visszatért a premontrei rend. A kolostor a XVIII. század elején előbb az alsó-ausztriai Pemegghez, később a morvaországi Olmütz (Olomouc) melletti Grádicshoz tartozott. II. József 1786- ban feloszlatta a rendet. A XVIII. század végén súlyos tűzvész pusztította el a templomot és a települést is. I. Ferenc 1802-ben állította vissza a csornai premontrei prépostságot, amellyel három címzetes préposti cím is együtt járt: Jánoshida, Tűrje és Horpács. A rend innen látta el keszthelyi és szombathelyi gimnáziumát és két plébániát. 1950-ben ez a kolostor sem kerülte el a felszámolást.

A Szer ecsen Mária néven emlegetett kegyképét 1757 körül Schrabel Tádé hozta magával a morvaországi Grádicsból. A kép előtt történt csodás gyógyulások hatására indultak meg a zarándoklatok. Sértetlenül került ki a kép az 1790. évi tűzvészből is, ennek hatására a búcsújárások még több embert vonzottak.

Fő búcsúja május utolsó vasárnapján és Nagy boldogasszony ünnepén (augusztus 15) van.

54