Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Celldömölk
Celldömölk a magyar Máriacell búcsújáró helye (B térkép) Celldömölk Vas megyei kisváros a Szombathelyi püspökségben. A XIII. századi dömölki bencés apátság már a XVI. század előtt látogatott búcsújáró hely volt. Csodatevő hírében álló kegyszobrát a törökök elől menekítették északabbra, a Duna mocsaraitól is védett Dénesd községbe. (Az apátság a török uralom alatt elpusztult.) A XVIII. századi újrakezdés (1720) után Koptik Odó dömölki apát magával hozta az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor másolatát, amelynek egy kis kápolnát, mellette pedig magának egy remetelakot épített a dömölki határban. A mai kegytemplom a XVIII. század közepén épült meg. Benne máriacelli mintára a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. Ebben az időben kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, ám a halálból Szűz Mária közbenjárására megmenekedett. (Ezt az ún. alapító csodát egy korabeli mennyezetfestmény örökíti meg a Mária-múze- umban.) A főoltáron, a kegykápolnában fogadalmi (votiv) képek és adományok láthatók, ezek jórészt XIX. századiak. A sekrestyében vannak a korabeli Magyarország fapajzsra festett Mária-kegyké- pei. Ezeket 1748-ban, a templomszentelési körmenetben hordozták. Fő búcsúja Mária nevenapja, szeptember 12-én. Az egyik legszebb barokk búcsújáró templomunkban figyeljünk fel - a fogadalmi képek mellett - a szentélyben elhelyezett X VIII. 45
