Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Bucsuszentlászló

belemászott egy kígyó, s csak a kegyhelyen tudott tőle megszabadulni. Hálából a kígyó csontvázát a templomban hagyta.

A templom mögött van a Szentkút, Szent László kútja, amelynek vizével az először Bucsuszentlászlóra zarándoklókat idősebb társaik beavatják az ún. búcsúkeresztséggel.

A kegyhely sajátossága a középkori eredetű Szent Vince áldás, a gyermekek és a felnőttek megáldása. Hogy ebben részesüljenek, sokan elhozzák gyermekeik, vagy ágyban fekvő, mozgásképtelen beteg hozzátartozóik ruháját.

Búcsúk rendje: farsang utolsó vasárnapján engesztelő búcsú a lélektelen fényűzés miatt, a hátrányos helyzetben élőkért, a társadalmi nyomor megszűnéséért; áldozócsütörtök; Jézus Szíve vasárnapja (a június 22-t követő vasárnap); porciunkula (augusztus 2); fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15); Kisasz- szony napja, a második legnépesebb búcsú (szeptember 8); Fogolykiváltó Boldogasszony búcsús ünnepe (szeptember utolsó vasárnapja).

A ferences kegytemplom jellegzetes külső képét a bal oldalon álló homlokzati torony határozza meg. A szentély mögötti, eredetileg román kápolna a XII. századból származik. A nagyméretű, oszlopos főoltár és a mellékoltárok XVIII. századi ferences segítő testvérek alkotásai. (Ok Nyugat-Magyarország több templomában is dolgoztak.) A kegytemplomhoz csatlakozó ferences kolostor (jelenleg szociális otthonnak használják), folyosóin látható Schmalzl Theotimus helyi ferences barát barokk olajfestmény-sorozata Szent László király életéről (a XVIII. század közepéről). A főoltár Szent László-képe helyi legendát beszél el, ebből fakad a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete.

A kegytemplom fölötti Kálvária-kápolna a XVIII. század közepén épült, mögötte a keresztút stációi.

Ne mulasszuk el meglátogatni a temetői kápolnát, amelynek falán emléktábla utal a szabadságharc hős katonájára, Kerkápolyi ezredesre.

Közel a templomhoz áll a volt országúti kocsma, amelynek épülete XVIII. századi műemlék.

39