Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Vértessomló
Vértessomló Máriának, a Szorongatottak Vigaszának kegy helye (A térkép) A Komárom megyei község a Győri egyházmegyében fekszik, a Vértes-hegység északi peremén. 1736-ban Fahrer Krisztina polgárasszony megfesttette a bécsi kapucinusok templomában lévő, Kisdedét tejével tápláló Szűzanya kegyképének másolatát. Ezt az eredetihez érintette, s az óvári (Mosonmagyaróvár) kapucinusoknak ajándékozta. Innen hozta magával ezt a képet András páter vértessomlói remeteségébe. A falu szélén ugyanis kápolnaromok voltak az erdőben, amelyeket Esterházy József felújíttatott és megnagyobbíttatott. Erre a templom bejárata fölötti kronosztikonos (a szövegben kiemelt római számokat tartalmazó) latin feliratos márvány tábla utal. A templomot a múlt század elején plébániai rangra emelték. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél, azaz Sarlós Boldogasszony. A templomot a népes zarándoklatok miatt a múlt században két ízben nagyobbították. A községet németek lakták, lakják. Vértessomló nyelvükön Semmiing, ebből magyarosodott vissza a Zsömle falunév. Az itteni kegyképet a múlt században gyakorta Zsömléi Boldogasszony néven említik. Ennek megszólítása: Auxiliatrix Afflictorum - a Szorongásokban Szenvedők Segítője. A hagyomány szerint a Boldogságos Szűz itt valóban sok bajbajutott ember fohászát meghallgatta. Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony (július 2-án) ünnepén van. Kisebb búcsús napjai: Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25), Kisasszony napja (szeptember 8) és Mária Szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8). 168
