Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Vác-Hérkápolna
Väc-Hétkápolna a Szűz Mária búcsújáró helye (A térkép) Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom, Pest megyében és a Váci egyházmegyében. A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette - ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikája is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére. A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is. Esterházy Pál 1696-ban megjelent, már többször idézett könyve „valahol Magyar Országban” helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szent Péter-kápolnára is csupán egy közeli forrás emlékeztetett. Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, s fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. így lett a képnek egyidőben Kúti Kép neve. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára 163
