Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Tétszentkút
Tétszentkút a Segítő Szűzanya búcsújáró helye (B térkép) A rábaközi kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri egyházmegyéhez tartozik. 1715-ben, mondja a történeti hagyomány, egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Alma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, s a Segítő Szűzanya (Mariahilf) képének egy másolatát helyezte el benne. Csodás gyógyulásának híre indította el a búcsújárásokat, s a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rábaköz népének egyik búcsújáró helyévé. A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszélye miatt a századfordulón betemették, azóta kiszáradt. A búcsújáró kápolnát mindig Tét plébániájáról látták el. A kápolna nagyszámú zarándokot vonzó fő búcsúja Mária névért apján (szeptember 12-én) van. A templom búcsúját Páduai Szent Antal ünnepén (június 13) tartják. A szent kúti templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájában. A rokokó főoltáron a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A kegyképen Máriát és a kis Jézust is ezüst koronával ékesítették. Különösen figyelemre méltó a szentélyt a hajótól elválasztó rokokó rács, a régi magyar vasművesség remeke. Különös, hogy az ezüst fogadalmi ajándékokat nem itt, hanem 160
