Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Sopronbánfalva

Tehozzád hordta bánatát, gennyes sebét és kínjait, nyögvén török és úr igát, e nép csak jó szívedben hitt.

Te kéklettél várunk alatt. Kegyelmedtől tüzelt a bor, Búzánkban fénylett szép hajad,

Te gyémánttal ékes csokor.

Szent Sarló! Tégy magyar csodát! Sebem helyett a földiekét, e véres sárt hozom magát.

Vegyed kezedbe gyeplejét.

Tereld útra! Mint vad fogat lángolva hordja népeit és üszke a csillagokat kormozza, gyászra festve mind.

Nézd, menthetetlen zúg a Föld! Ragadd meg őrült tengelyét. Tündöklő csodáid között a nagyra most nyíljék az ég.