Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Segesd
Segesd a Fájdalmas Anya somogyi búcsújáró helye (C térkép) Felsősegesd Somogy megyei község a Veszprémi egyházmegyében. Segesd két faluból: a református Alsósegesdből és a katolikus Felsősegesdből áll. A búcsújáró kápolna a két falu határán van. A település ferences kolostora a rendi hagyomány szerint már a XIII. század végén fennállt. Első templomát is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. Zsigmond király német-római császárrá koronázásakor (1433) az itt birtokos Marczaly család búcsúkiváltságot kért és kapott IV. Jenő pápától. A XVI. században a Szűz Máriáról elnevezett (mariánus) ferences rendtartományhoz, a pécsi őrséghez tartozott. A török csapatok 1566-ban dúlták fel a falut és kolostorát is. A Rákóczi-szabadságharc alatt is elnéptelenedett a kolostor, s csak a XVIII. század közepén éledt újjá. A felsősegesdi Szentkút mintegy másfél kilométerre van a településtől. A legendás hagyomány szerint a segesdi hegy tövében felbukkanó forrásnál már a török időkben sokan visszanyerték egészségüket. Ezek hírére gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett föléje, ahol a sasvári pálos templom (ma Szlovákia, volt Pozsony megye, Nyitrai egyházmegye) híres Pietájának másolatát helyezte el. A kútnál Mária közbenjárására sok imameghallgatás történt, sokan nyerték vissza egészségüket, s ezeket az eseteket a ferences rendházban az atyák lejegyezték. Fő búcsúja a Fájdalmas Anya ünnepén (szeptember 15-én) van, de a legtöbb zarándok július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor, 136
