Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Sajópálfa

Jozefi, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Csemi, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban.

A pálfalvai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a XVII- XVIII. század fordulóján több helyen feljegyzett Mária-jelené- seknek. E jelenések tartalma nyilvánvaló: a római katolikus és az ortodox egyházak unióját szolgálták, hiszen a részletesebben ismert nyolc magyarországi könnyezés közül négy ortodox, illetve görög katolikus templomban történt (Klátóc = Klokocsó, Máriapócs, Füzesmikola, Sajópálfala). Szilárdfy Zoltán ikonográfiái értelmezése szerint a sajópálfalvai könnyező kép jelentésében kifejezésre jut az Istenszülő bánkódása Fiának „varratlan köntöse” (az egyház) szétszabdalása fölött. így válik tehát a római és az ortodox egyházak uniós törekvéseinek támogatójává.

A még tisztázásra váró adatok szerint az Egerbe szállított köny- nyező Mária-kép ott is maradt a püspöki székvárosban, ám Sajó- pálfalán mégis kialakult a búcsújáró gyakorlat. Ennek 1830-ban egy tűzvész vetett véget, amely a templomot is elpusztította. A kegyhely híre ugyan nem merült feledésbe, mert azt fenntartotta Jordánszky Elek címzetes püspöknek a magyarországi Mária-kegyképekről szóló könyve (1836). Ám ennek adatait kritikátlanul átvették az újabb kiadványok, nem győződvén meg a valóságos állapotokról a helyszínen.

Az eredeti képet ugyanis Egerben őrizték 1946-ig, s akkor ajándékozták a magyarürögi (Baranya megye) templomnak. Onnan a jelenlegi paróchus: Figeczky Balázs fáradozásának köszönhetően 1973. október 25-én hozták vissza. Addig a sajópálfalai templomban csak egy másolata függött. A búcsújárás tehát az 1970-es évektől kezd ismét fellendülni.

A templom búcsúja, egyúttal a falu ünnepe pünkösd második napja. 1927—1973 között a Mária-kép búcsúját október 1-én, az Istenszülő oltalmára tartották, 1973-tól kezdve pedig a kegykép hazakerülésének évfordulóján, október harmadik vasárnapján.

A jelenlegi görög katolikus templom a XVIII. század közepén épült (175 8). A vászonra festett, XVIII. század eleji kegy kép festőjét nem ismerjük. Ezen Máriát és a kis Jézust a búcsújáró helyek szokása szerint megkoronázták.

134