Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Röjtökmuzsaj

Röjtökmuzsaj

Szűz Mária kegyhelye (B térkép)

A Győr-Sopron megyei község a Győri egyházmegyéhez tartozik.

Bár a falu jelenlegi temploma csak a múlt század második felében épült (1879), a kegyhely története sokkal régebbi.

Röjtökmuzsaj középkori templomát 1683-ban a Bécs ostromára vonuló török csapatok gyújtották fel. Egy évszázaddal később azonban újjáépült. Nem sokkal ezután, amikor II. József uralkodása alatt a kolostorok egy részét feloszlatták, a Sopron megyei Vimpácról (ma Wimpassing, Burgenland, Ausztria) a röjtöki templomba került az ottani minorita templom csodatevő hírében álló kegyszobra, a Mária-szobor. Szűz Mária közbenjáró segítsége az új helyen is megmutatkozott, ahogyan ezt a sok imameghallgatás jelezte. Ezért 1811-ben Vilt József győri püspök engedélyezte a szobor nyilvános tiszteletét, s azt a főoltárra helyezték.

A kistáji jelentőségű búcsújáró helyre a környező falvak népe jár rendszeresen. A szeptemberi búcsú előtti napon éjszakaifáklyás körmenetet tartanak a faluban.

Fő búcsús ünnepe Kisasszony napja (szeptember 8).

A jelenlegi katolikus plébániatemplomos Handler Ferdinánd tervei alapján, neogótikus stílusban építették. A főoltáron álló kegyszobor azonban - ellentétben a történeti hagyománnyal — nem középkori, hanem a XVIII. századból való. Sok búcsújáró helyünk szokásához hasonlóan a kis Jézust és Máriát ezüst koronával megkoronázták.

Az említett fáklyás körmenet is érinti, de amúgy is érdemes

131