Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Péliföldszentkereszt
Pélifóldszentkereszt a Szent Kereszt tiszteletének búcsújáró helye (A térkép) A Gerecse-hegység lábánál fekvő kegyhely a bajóti plébániához tartozik Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi főegyházmegyében . Ezen a helyen a XII. században a Jeruzsáletni Keresztes Lovagok rendje települt meg. A török hódoltság alatt elpusztult kolostoruk helyére a Szent Kereszt tiszteletét ápoló remete rend, a Názáreti Jézusról elnevezett nazarénusok számára Esterházy Imre herceg- prímás építtetett templomot 1735-ben. A rend XVIII. század végi feloszlatása után a hely Bajót filiája lett. A búcsújárás kezdetét egy szép legenda beszéli el. A pogány török elől a földbe rejtett keresztet egy juhász találta meg: bárányai a legelő egy pontján térdet hajtottak, s azon a helyen csodálatos módon kiemelkedett egy kereszt, amely kezdettől fogva a tisztelet tárgya volt. Egy 1779-es feljegyzés szerint május 3-án és szeptember 14-én, a Szent Kereszt feltalálásának és felmagasztalásának ünnepén legalább negyven precesszió érkezett. A múlt század közepén Magyarország egyik legfőbb búcsújáró helyének tartották, ahová a Duna, Tisza, Vág, Maros és Rába menti falvakból is nagycsoportokban zarándokoltak a hívek. A soknyelvű tömeg magyarul, németül és szlovákul hallgatta a prédikációt. Szokás volt éjjel fáklyás keresztjárást végezni. Az évszázados leírás kiemeli a búcsúra összesereglett koldusok vezeklő énekét. A Szent Kereszt két búcsúja mellett a környékbeli falvak népe adventben és nagyböjtben is eljárt Péliföldszentkeresztre imádkozni, engesztelni és vezekelni. 124
