Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Osli

Osli

a Rábaköz Védasszonyának, a Mosolygós Szűzanyának kegyhelye (B térkép)

A Hanság déli szélén fekvő kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri püspökséghez tartozik.

Kanizsai János prímás, esztergomi érsek, Kapuvár ura 1390- ben a Szűz Mária tiszteletére kápolnát építtetett, amelybe egy Mária-képet helyezett. A hagyomány szerint már ez előtt a kép előtt is sok csodás gyógyulás történt, amelynek hírére a Rábaköz népe nagy számban kereste fel a kegyhelyet. A protestáns képrombolók azonban 1572-ben feldúlták a kápolnát. (Ekkor pusztult el Csorna premontrei prépostsága is.)

Esterházy Pál nádor 1644-ben romjaiból újjáépíttette és 1690- ben kismartoni várából odavitette a máig meglévő Mária-szobrot. O maga így ír erről: „az aétatos hívek gyakran oda járulván, sok súlyos betegségektől szabadíttattanak-meg Isteni malaszt által, a’ mint hogy most-is a csudák meg nem szűnnek, sőt naponként szaporodnak.

A’ mely Kép pedig az Oltáron vagyon, asztatt Kis-Marton várábul vitettem oda, Isten, ’s a’ Boldogságos Szűz tisztességére, a’ Körösztyén híveknek pedig lölki vigasztalására, mely faragta- tott a’ mint reá van írva, az Ezer hatszáz negyedik Esztendőben.” Ezt a kegyszobor hátán lévő latin nyelvű felírás is megörökíti.

A kegyhelynek XIV. Benedek pápa Mária szeplőtelen fogantatása és születése ünnepeire teljes búcsút engedélyezett 1752-ben. IX. Pius ezeket a kiváltságokat 1858-ban, a lourdes-i jelenés évében tovább bővítette.

A hársfából faragott és öltöztetett Mária-szobor aranyozott ezüst koronáit még Esterházy Pál készíttette. A rokokó oltár körül egykor különféle hálaajándékok, fogadalmi tárgyak és képek vol120