Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Mátraverebély-Szentkút
Mátraverebély—Szentkút a Palócfóld búcsújáró helye (D térkép) A búcsújáró hely Mátraverebély falu határában, Nógrád megyében és az Esztergomi főegyházmegyében található, a Cserhát egyik szép völgyében. A legendás történeti hagyomány szerint 1090 körül ezen a tájon harcolt Szent László király a betörő pogány kunokkal. A csata hevében egyszerre csak azt vette észre, hogy elszakadt a katonáitól és ellenség veszi körül. A menekülés útja csak egy mély vízmosás felé állt nyitva. Amikor azt átugrotta, megszabadult üldözőitől. Lova patája nyomán pedig forrás fakadt: a Szent László ugratása, melynél sokan látni vélik a patkó nyomát a sziklán. A szentkúti kegyhelyről csupán szórványos középkori adataink vannak, többet tudunk azonban a falu történetéről. A máig meglévő gótikus templomot 1370 táján Veréb Péter erdélyi alvajda építtette - sírköve máig látható a templom falában. A törökök XVI. századi pusztítása után azonban csak 1709-ben építették újjá. A templomnak már a XIV. században voltak búcsúkiváltságai. Egy 1331. évi oklevél például a búcsúsoknak a vetésben okozott kártételéről szól, 1400-ban pedig IX. Bonifác pápától elnyerték a porciunkula búcsúkiváltságot. A pápa tizenkét gyóntató pap alkalmazását is engedélyezte, ami a zarándokok nagy számára utal. Ilyen kiváltságot abban a korban más kegytemplomok is kaptak. Lehetséges, hogy a búcsúsok már akkor felkeresték a Szentkutat is. A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől kezdve követhető nyomon. A legenda azt beszéli, hogy abban az időben a vere- bélyi pásztor néma fia egy fa lombjai között neki megjelenő Szűz113
