Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Máriagyűd
dűlőben a Szentkutat, amelynél az első búcsúsokat itt is „megkeresztelik”. E kút vizét egykor a híres gyűdi korsókban, siklósi fazekasok termékeiben hordták haza. A hagyomány szerint a XVII. századig a reformátusok is tisztelték itt Máriát, ennek maradványa lenne az áldozócsütörtöki leányvásár. Ekkor az Alsó-Dráva menti református fiatalság összegyűlt, így mód nyílott az ismerkedésre. A nagy nyári búcsúk idején a kegytemplom alatti utcákon kirakodóvásár van. Itt árulták egykor a bukszussal, mézeskaláccsal díszített ún.gyűdibotokat. Jellegzetes mai búcsúfia a színesre festett árvalányhaj. Máriagyűdnek, mint hazánk egyik legnagyobb búcsújáró helyének a búcsús naptára igen gazdag: májustól októberig majdnem minden Mária-ünnepen, de más egyházi ünnepen és évközi vasárnapon is zarándokok ezrei jönnek. Most csak a főbb búcsúkat emeljük ki: pünkösd, Péter-Pál (június 29) ifjúsági fő búcsú, Nagyboldogasszony (augusztus 15), Kisasszonyi fó búcsú (szeptember 8). Részletes felvilágosítást ad a római kát. plébánia (7918 Mária- gyűd). A kegytemplom főoltárán - amely a búcsújárók igénye szerint körüljárható - a szentségház fölött áll a kegyszobor, angyalfigurákkal körülvéve. Az oltár mögött a régi gótikus templom egy ajtónyílása látható. A szentély falán apró márvány hálatáblák sokasága, ezekkel köszönik meg a hívek az imameghallgatásokat. Figyelemre méltók a barokk mellékoltárok is. A hátsó mellékoltár képén a pestistől védő szentek láthatók: a Segítő Mária, Szent Rókus, Sebestyén és Rozália. A templom jobb oldalán, a mai Szent Mihály-kápolna sekrestye volt régen. Az 17 3 8-as pestis alkalmával Griíler Mihály siklósi ember építtette. Vasrácsos kapuja szép kovácsmunka. A kápolna falában egy kis fülkét látunk, amely a hagyomány szerint a középkori kegyszobor őrzőhelye volt. Távolabb a kegytemplom mögött a Szeplőtelen Fogantatás szobránál ajánlják fel és égetik gyertyáikat a búcsújárók. Ez a régi fogadalmi ajándékozás (offerálás) újkori változata. 97
