Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)

Kópháza

A jelenlegi barokk templom a korábbi gótikus köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra Kabos, jeles XIX. századi művészettörténészek a község lakóházaiba beépített faragott kövekről beszélnek, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építéséről tanúskodnak.

A hely egy honfoglaló nemzetség központja lett, s ez arra enged következtetni, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely volt. Az ősmagyar kultusz az egyház felfogásában kereszténnyé vált, a pogány áldozati kő, amely beépült a templom falába így lett Jákob kövévé (Teremtés 28, 22). Egyes vélemények szerint a jelenlegi templom nem tartozott a kolostorhoz, hanem ez volt a plébániatemplom az apátság közelében, mint ezt Pásztón és Jákon még ma is láthatjuk.

A Bükk alatti település és környéke ideális hely a természetjáráshoz. Ugyanakkor mind az egyéni, mind a csoportos zarándokok számára megfelelő környezet az elmélyedésre. A zarándokút során érdemes felkeresni a kácsi fürdőt.

Kács vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc vasútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása Mezőkeresztes-Mezőny ár ád , ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról közvetlen busszal is elérhető.

Szállás és étterem helyben nincs.