Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)
Jászberény
előtt XVIII. századi oszlopos, emyős Mária-szobor áll. Lépcsője alkalmas hely az imádságra és a pihenésre is. A park fái között látható a török-magyar emlékmű, amelyet az elegyengetett egykori vársánc alatt talált csontmaradványok fölé emeltek. A Porciunkula-kápolna csak búcsúk idején van nyitva. Oltárképét a neves egyházi festő Kontuly Béla festette, az ő műve a templom gyóntatófolyosójának freskója is. Itt látható Kovács György főbíró sírköve (1755), ő sokat tett a templom helyreállításáért. A város központjában áll a középkori eredetű római katolikus plébániatemplom, amely mai formáját szintén a török hódoltság utáni évtizedek békés építőmunkájában nyerte el. Korabeli a mellette álló főplébánia is. Ennek kertjében látható az eredetileg 1719-ben épített, majd a múlt század közepén átalakított Rozália-kápolna, hajdanvolt pestisjárványok emléke. Közelében Nepomuki Szent János és az ún. Bánkódó Krisztus barokk szobrát láthatjuk. Az 1831- es nagy kolerajárványra emlékeztet a főtéri Szentháromság-oszlop. Egykori búcsújárások emlékét őrzi a Mária nevére szentelt múlt század eleji Szentkúti templom. A hagyomány szerint 1747. június 27-én hatalmas vihar és jégverés vonult át a városon. Egy hatalmas villámcsapás nyomán fakadt a szentkúti forrás, amely fölé kis épületet emeltek. (Június 27 a csodás vízfakasztásairól ismert és tisztelt Szent László király ünnepe!) A város különböző pontjain cseréptetős képoszlopokat, helyi nevükön kőképeket találunk a Fájdalmas Anya reliefjeivel, a XVII. század végéről. Három kőkép őrződött meg napjainkra. A város akkori határán ezeknek pestistől óvó szerepe is lehetett. Erre utal a pestistől óvó Szent Rozália szobra az egyik kőképen. A jászsági juhtartás és juhászélet szép emléke a pásztorok védőszentjeként tisztelt Vendel pásztorruhás, népies, festett kőszobra a Zagyva-híd mellett 1866-ból. A XVIII. század közepéről származik a rossz időjárástól óvó szentek, Orbán-, Donát- és Medárd- szoborcsoportja a Nagykátai úton. A vallási emlékművek mellett érdemes megtekinteni a jászok sajátos történetéhez kapcsolódó építményeket: a Nádor-oszlopot (József nádor látogatására és a redempció centenáriumára emelték), a városi tanács, a volt Jászkun Kerületi Székház épületét, a Jász Múzeum gazdag kiállítását, s az itt látható híres Lehel-kürtjét. A város jeles szülöttei közül itt csupán P. Kiss István ferences 85
