Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
226 o CO nevét viselő Szent Tamás-hegyen. Ráadásul Lukács esztergomi érsek, aki 1158-tól állott a magyar katolikus egyház élén, és csak két esztendővel élte túl Becketet, kortársához hasonló eszméket vallott és követett sziklaszilárdan, amikor például ő sem volt hajlandó megkoronázni az általa veszélyesnek érzett trónkövetelőt. S midőn a koronázást Mikó kalocsai érsek 1162 júliusában mégis elvégezte, az esztergomi érsek kiátkozta az új királyt. Ezért Bánfi Lukácsot börtönbe vetették. Thomas Becket - Shakespeare-hez hasonló színműíró tollára is érdemes - drámai jellemfejlődése viszont földi értelemben egyetemi társánál szerencsétlenebb véget ért. Az összetett személyiségű, későbbi „Canterbury Szent Tamás”, aki egy legenda szerint Gilbert Becket normann lovagnak egyenesen egy szaracén fejedelem lányától származó ha volt (bizonyos mai értelemben tehát „kisebbségi”), a legjobb iskolákba járt, és elég korán kapcsolatba került Theobald akkori canterbury érsekkel is. 1157-ben II. Henrik király azonban kedves barátját Anglia korlátnokává nevezte ki. Becket korrekten végezte a feladatát, mindamellett elég pazarló, mondhatni hedonista „világi” életet élt, fejedelmi udvart tartott, és nem vetette meg a legfényesebb dínomdánom- mal együtt járó, erősen „földi” élvezeteket sem. Ellenben Theobald halála után, 1162- ben - az érintett minden ellenkezése dacára - a király érsekké és Anglia prímásává emelte Thomas Becketet, remélve, hogy a továbbiakban egyházi ügyekben is a világi uralkodó fennhatósága, kénye-kedve érvényesülhet majd. De csalódnia kellett: Isten legfőbb szolgálatában ugyanis a hajdani víg kedélyű, meglehetősen lezser aranyifjút mintha kicserélték volna! Teljesen megváltozott: díszes öltözetét durva csuhára váltotta, önmegtagadó szerzetesi életmódot folytatott, s a leghatározottabban - szó szerint az „élete árán” is - megvédte Isten és az egyház érdekeit. A szép férfi-barátság tehát gyűlöletbe fordult, és II. Henrik végül 1170. december 29-én négy angol nemessel megölette a canter- buryi székesegyház egyik oltáránál csendesen és alázatosan imádkozó egykori legkedvesebb pajtását, aki Isten hatalmát és a római katolikus egyház önállóságát feltétel nélkül előbbre valónak vallotta nem csupán a barátságnál, de az emberi életnél, beleértve a saját földi életét is. Becketet már halála után két évvel (Bánit Lu-kács esztergomi érsek elhunyténak évében) szentté avatták, és tiszteletére a pápa évenként megtartandó ünnepet, továbbá minden félévszázadban jubileumi megemlékezést rendelt el. Ám a Canterburyi Szent Tamás törekvéseit leginkább szétromboló VIII. Henrik király (1491-1547), aki a római pápától elragadta az egyházi hatalmat, mert válását nem akarta szentesíteni, Angliában betiltotta ezt az ünnepet, sőt „ellensége” földi maradványait is elégettette. Épp ezért több mint négyszáz évvel később Lékai László bíboros (1910-1986) az 1538-ban Esztergomba került, és a Szent Tamás-hegyi kápolnában elhelyezett szent ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta. A magyar bíboros kezdeményezésére egyébként St. Thomas of Canterbury emlékére minden évben gyertyát gyújtanak Becket ereklyéje előtt. (Lékai László bíboros, esztergomi érsek foglaltatta kereszt-ereklyetartóba Canterburyi Szent Tamás csontjának egy darabkáját is.) Mint már többször említettem, 1997- ben, Thomas Becket mártírhalálának évfordulóján rendezték meg azt az egyházi világtalálkozót, amelynek keretében a beregszászi színészek bemutatták T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című drámai költeményét Esztergomban, Vas István fordításában. Az eredeti mű ősbemutatója egyébként 1935-ben a canterburyi székesegyházban volt. írója amerikai származású ugyan, de Angliába költözött és áttért az anglikán hitre. Ez is azt bizonyítja, hogy St. Thomas Becketet,
