Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
melyet a Beregszászi Illyés Gyula Színház és Közép-Európai Táncszínház művészei vittek színre - ősbemutatóként - a Zsámbéki Szabadtéri Színpad és az Esztergomi Várszínház támogatásával. A táncot nem nevezném balettnek, még dzsesszbalettnek sem, minden szövegnél kifejezőbb - hol humoros, hol pajzán, hol meghökkentő - mozgással kápráztattak el a színészek, táncosok, hol előrelendítve a cselekményt, hol homályossá téve az amúgy is ködös középkori történetet, egy álomszerű lápvilág lidércekkel, faunokkal, vajákos képességű hősökkel teli misztikus meséjét. Már meg sem lepődünk, mikor az egyszerű parasztlány a 20. század természettudományos nyelvezetén cseveg, vagy amikor Guttenber- gről társalognak pákászok, vadászok, cselédek a könyvnyomtatást megelőző évszázadban. Vidnyánszky Attila sok eredeti ötlettel lepte meg a nézőt - pl. a tyúk átváltozása leánnyá, vagy a főhős megszületésének komikus jelenetsora -, de a véletlen is produkált mulatságos helyzeteket - mint amikor a földre pottyant, szétmál- ló tojást, mielőtt a táncosok elcsúsztak volna rajta, egy malac jóízűen felnyalta, vagy pl. a szereplők spontán reagálása a Bazilika harang-kondulásaira. Az időjárás most megkönyörült a nézőkön és a színészeken, de az előadás végére a színpad vízben úszott. Mert hát egy láp mégsem lehet meg víz nélkül. A kiöntött ürgékre emlékeztető gárda megérdemelten aratott szűnni nem akaró vastapsot. És taps illeti a Várszínház bátran próbálkozó, az új iránt fogékony vezetőit is! Szánthó Barna Képek a Sardaffassa, a himboszorkány című előadásból - a Közép-Európa Táncszínház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház, a Zsámbéki Szabadtéri Színház és az Esztergomi Várszínház ősbemutatója
