Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
o rA kocsmák Trisztánja (24ÓRA, 1994• augusztus 3.) »VILLON ÉS BARÁTAI«- ESZTERGOMBAN Az erdélyi magyar színjátszás értékeinek bemutatására is vállalkozott esztergomi Várszínház a múlt hét végén. A teátrum pénteki és szombati előadására a nagyváradi Állami Színház társulatát hívták meg. A vendégek Kardos G. György szövegíró és Victor Máté zeneszerző rockmusicaljét mutatták be. A szöveget Villon verseiből állították össze. A „Villon és barátai” című művet nagy sikerrel adták elő a színház rajongóinak... Abban az évben, amikor Jeanne d’Arc máglyája égett, született Franciaországban egy gyermek. Pontos nevét nem tudjuk, később egy burgundiai templomtoronyról Villonnak nevezték el, s a Francois nevet kapta a keresztségben. Születésének éve bizonytalan, ám első gyilkosságának évszámát már jegyzőkönyvek őrzik: 1455- Késői trubadúr. A legkényesebb iskolák, a Sorbonne egyetem teológia, poétika jeles növendéke. Habzsolja az életet, Párizs kocsmái, a nyilvánosházak ledér hölgyeinek társaságában éli életét. Ugyanakkor költészete révén ünnepelt családok, hercegek, posztókereskedők kegyeltje, szép asszonyok vágyálma: Ez Villon. Elkerülhetetlen, hogy ilyen életű hős ne kerüljön opera, vagy musical színpadra. Most a nagyváradi, erdélyi színjátszás egyik kiugró teljesítményét, a magyar (egyébként: esztergomi indulásé, valaha több esztergomi popzenekar énekese) Horányi László, a debreceni színház művésze rendezte produkció került Esztergomba. Villon élete jórészt ma is titok az irodalomtudomány számára. Ám versei a legközismertebbek az olvasók előtt. A nagyváradi színház kitűnő, nagyon hatásos produkciót teremtett. Nem a bűnöző, pornográf, tivornyákra naprakész költőt mutatták meg. A töprengő, szegénységből, a nyomorból a tiszta szerelmet kereső elesett, anyátlan, hontalan ember bukik meg a zenés darabban. A kocsmák Trisztánja Villon. A nagyváradi Francois Villon (Kovács Levente) minden nőben, az örömtanyák prostituáltjaiban, a posztókereskedő feleségében, - mindenkiben a megértő társat keresné. Hogy nem leli? Ez az igazi tragédiája. A jó helyett mindenütt a bűnt leli. Kitűnő, a kort jól jellemző keretjátékban, a költő életének epizódjait valósághűen felvonultató ágyban jelenik meg Victor Máté zenéje. Ennek a musicalnak betétdalai jórészt már népszerű diszkó muzsikákká, slágerekké váltak. Jól énekelhetők, tetszetős zenék! Francois Villont Kovács Levente remekül elevenítette meg. Kitűnő drámai adottságúból éneklő, táncoló fiatal amarozó. Duci Margót Gábor Katalin keltette életre. Margó - nem elvetemült utcalány. Mily sok érzést, őszinte odaadást villantott fel a színésznő. Colin mester (poénja: a csavargó hajdan egyetemi tanára volt Villonnak) Medgyes- falvi Sándor volt. Kellően titokzatos, őszinte jó barátnak álcázott kocsmai cimbora kelt életre. Catherine kulcsfiguráját, Louvois (máshol: Lanners) Fábián Enikő személyesítette meg. A szerep nem a lepedők virtuózát adta vissza, hanem a durva férjtől, perverz szeretőtől viszolygó, tisztább életre vágyó asszonyát. Isabelle szerepében Kis Törek Ildikó kitűnő drámai alkatát, remek énektudását, karikírozó képességét vonultatta fel. Villon anyja szerepében P. Pathó Ida drámai teletalálat volt: Egy korai Peer Gynt Oese anyója kelt életre egy párizsi kolostor siralomházában... Cs. Nagy Lajos
