Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Esztergomi várjátékok
széles, többszintes környéke van, hangulatos kapuszorosa. Kisebb-nagyobb termei más-más hangulatot árasztanak. Szinte díszletül kínálják magukat. Intim hangulatai utolérhetetlenek. Részletesebb leírására az útikönyvek és a művészettörténeti kiadványok helyett nem vállalkozom, csak a lehetőséget kívántam röviden megmutatni. Ez önmagában nem ok arra, hogy várjátékokat rendezzünk Esztergomban, de számos olyan tényező van, amely ezt a gondolatot mégis támogatja. ÚJ UTAKAT KERESNI A város Magyarország egyik leglátogatottabb helye idegenforgalmilag. A legutolsó adatok szerint az országban az ötödik helyen áll. Az idegen* forgalomnak azonban új utakat kell keresnie, mert 1975-ben még a második helyen állt Esztergom ugyanezen a listán. 1978-ban a város múzeumait 947 ezren látogatták meg. Ehhez a számhoz még hozzáadódik a város harmincezres lakossága és a városban üdülők, táborozok száma is, amely így együtt egymillió fölött van. Merészség lenne azt állítani, hogy valamennyien egy csapásra színházlátogatókká válnának, de jelentős százalékukat lehetne megnyerni a színháznak. S ebben még nem merült ki a közönség köre. Esztergom szinte kertvárosa a fővárosnak, s nyaranta szívesen lejönnének ide mindazok, akik szeretik a színházat, mivel minden . nyári színháznál, várszínháznál közelebb van. Ezt biztosítaná a jónak mondható, vagy kis módosításra szoruló közlekedés is. A fentiek meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a közönségigény is megvan a várjátékokra vagy legalábbis meglenne. Mindez 10 előadást mindenképpen lehetővé tenne. Tehermentesítené Szentendrét is, egyben gazdagítaná a Dunakanyar kínálta programokat. A helyszín és a közönség adott tehát. Hogyan lehetne mindezt felhasználni úgy, hogy a legkevesebb anyagi ráfordítást igényelje ezekben a takarékos időkben. Mindenképpen élni kell a környezet biztosította lehetőségekkel, mind a műsor kialakításában mind a díszletek tervezésekor. Ezt figyelembe véve egy várstúdió terve merült fel bennem. Olyan stúdió, amelyben főiskolások és friss diplomások valósíthatnák meg elképzeléseiket a környezetbe és a hangulatba illő darabok segítségével. Az intim terek kamara jellegű előadásokat tennének leginkább lehetővé. Jó lehetőséget biztosítana kevés szereplős darabok monodrámák, egyfel- vonásosok bemutatására. Kísérleteknek adhatna teret, bevonhatná a művészetek egyéb ágait, amelyek gazdagítanák a színházi produkciót. A távlatokban olyan lehetőséget is hordoz,hogy vendég együttesekkel, különböző országok főiskoláinak, fiataljainak bemutatkozásával, együttmunkálkodással színesíteni lehetne a programot. Mindehhez az állandó művészeti, gazdasági vezetés jelentené a folyamatosságot. Pifkóné Zachar Anna