Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
210 „A szombat este is igazi csemegét ígért, hiszen F. G. Lorca Vérnász című balladáját láthatták a várszínházba látogatók, este kilenc órától. A két egymástól elválasztott szerelmes fiatal nyomasztó mámora teljesedik ki az erdő mélyén lezajló véres vendettában. Leonardo és menyasszonya soha nem lehetnek egymáséi és mindkettőjük számára érthető, hogy együtt élniük nem lehet. Szarka Gyulának, a darab egyik szereplőjének, a Ghymes együttes egyik alapító tagjának zenéje, valamint dalai egyetemes legendává írták át ezt a darabot. A komáromi Jókai Színház elsőként a felvidéki magyar színpadon mutatta be a szomorkás, de annál inkább elgondolkodtató müvet, Görög László rendezésében." (2007'■ augusztus 7) Szarka Gyula már az előző évben [2006] is fellépett Esztergomban, ahol a közkedvelt Ghymes-együttes legújabb lemezét mutatták be, míg a komáromi színház vendégjátékát megelőzően - a „Várszerdák” rendezvény-sorozaton belül - Szarka és vendégei Bor és leányka címmel adták elő azt az összeállításukat, amely a magyar költészet és a zene segítségével mutatta be a régi borivók Magyarországon hagyományos borkultúráját. 2008-ban pedig Alku címen a Ghymes reneszánsz estet tartott. Horányi László 2007-ben egy másik neves budapesti színész révkomáromi rendezését is meghívta, amely a Vérnász előtti napon volt műsoron. Erről a vendégjátékról szintén az előbb idézett, A révkomáromi színház sikere Esztergomban című cikk alapján számolunk be: „Két napra a királyvárosba költözött a révkomáromi Jókai Színház. Az Esztergomi Várszínházban augusztus 3-án este kilenc órakor vette kezdetét a Macskabaj című gengsztervígjáték. A Londonban élő ír drámaíró Inishmore szigetére vezette a nézőt, ahol egy döglött kandúr miatt halomra gyilkolják egymást a pokolian megírt komédia vértől csöpögő szereplői, a szabad Írországért harcoló írek és észak-írek. Martin McDonagh furcsa darabjaiban- amelyet a világ számos színpadán játszanak - mindig fellelhető a kegyetlenség, a humor és a könnyedség triója. De vajon miért is szerepel olyan sokszor erőszak a darabjaiban? Erre a szerző ügy válaszolt, hogy ő csak romantikus komédiákat ír, ám ezekben valahogy mindig mindenki gyilkosság áldozata lesz. A fiatal, 36 éves drámaíró nem tagadja, hogy nem tud és nem is akar szabadulni az amerikai filmek hatása alól. Soha nem értette, hogy miért kellene büszkének lenni arra, hogy hol születtünk, vagy hogy kulturális szempontból mit alkottak nemzetünk nagy szerzői. A darabban a szerző és Lukáts Andor rendező gondolatvilága nagyszerűen tükröződik, ami a révkomáromi színészek kitűnő előadásából meggyőzően hatott rám. Talán ez az oka annak, hogy a siker ezen az estén sem maradt el.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2007- augusztus 7.) A tizennégy éven felülieknek játszott Macskabaj esetében - amelyet szerzője eredetileg Az inishmore-i hadnagy ként írt meg, ám Tóth Tibor ötletére megváltoztatták a komáromi előadás címét- a korhatárt akár ki is tolhatnák, vagy legalább is a gyengébb idegzetű nézőket óvhatnák a megtekintésétől. Igaz ugyan, hogy a koraesti hírekben karika nélkül is láthatunk véresre kínzott, embernek becézett hústömegeket, levágott testrészeket, hallhatunk pisztoly-lövéseket és botcsinálta anarchista vezérek fanatikusan ostoba nyilatkozatait, no meg elvakult rajongók felajzott csápolását és kifejezett őrjöngését, tehát még az esti amerikai hímek kezdési időpontjáig sem szükséges eljutni, hogy ilyen kétes élményekben legyen részünk; ám ez a horror-paródiának beillő, vicsorgó vérbohózat inkább a Shakespeare-korabeli gótikus történetekre vagy magára a Titus