Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
o ON és csak a Kárpátalján maradt színészek játszottak benne. A beregszásziak bohéméletét vidám iróniával az előadásba ágyazó produkció mindegyik szereplője- a pontos, lendületes színjátszás mellett- jól játszik valamilyen hangszeren is. A Szigligeti Ede-vígjáték címszere-pét alakító, éneklő, muzsikáló, táncoló, parodizáló, átváltoztató, akrobatikázó Rácz Józsefről pedig csak a legnagyobb színészeknek kijáró megbecsüléssel lehet beszélni. De Vass Magdolna naivan cser- fes Mariskájától Béres Ildikó állandóan nassoló Katijáig, vagy a Kányái uram (Szabó Imre) locsi-fecsi szakácsnő párját színesen ábrázoló Gál Natáliától Orosz Melinda életvidám Erzsijéig, Sőtér István bohóc Szelleműjétől Kacsur Andrea „mámijáig”, Kacsur András Szilvái Tódor-interpretálásától Ivaskovics Viktor mélák ifjabb Schwarzáig, vagy akár a Szabadkáról visszaszerződött Katkó Ferenc idősb Schwarzától az összjáték- ban csupán muzsikáló jelenlétével részt vevő Orosz Ibolyáig, Krémer Sándor Uracsától Józan László Janijáig - az egész társulat kivétel nélkül nagyszerű. Örömszínházuk az őszinteséget, tisztaságot és szeretetet közvetíti a legmagasabb művészi hőfokon. A vásári komédiák zenés-táncos, szórakoztató könnyedségét, interaktív vidámságát és a commedia dell’arte színvonalas mesterségbeli tudását, ötletzáporát, már-már akrobatikus ügyességét ötvöző, fergeteges ritmusú előadás híven kifejezte a vándorszínészetre kényszerült, ugyanakkor a hivatásban őszinte örömét lelő nagyszerű kárpátaljai színészcsapat ars poetica-ját is. Ezt a hitvallást - hogy a félénk szerelmes Gyuri pincért tüneményesen alakító Ferenci Attilát idézzem - igazából „csak dalban mondhatták el”: „Ha jätszhatom, akkor boldog vagyok”. 2009-től a beregszászi társulatot hivatalosan átnevezték Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak... A nagyváradiak - Esztergomban A Várszínházban a beregszásziaknál is gyakoribb vendégek a nagyváradi színészek. Ráadásként a Szigligeti Társulat mellett vagy helyett a Nagyváradi Állami Bábszínház is állandó fellépő. Várad és Esztergom történetében, kulturális szerepében egyébként sok a hasonlóság, számos kapcsolat is kimutatható. A Körös-parti település „Kis vár” jelentésű nevét onnan kapta, hogy már a XI. században földvár állott ezen a helyen. Monostorának építését az I. István szentté avatását kezdeményező I. (1192-től maga is szent) László rendelte el, amikor ide telepítette a bihari püspökséget. (Egyikét annak a tíz főpapi székhelynek, amelyeket még az első keresztény király alapított Esztergomban.) Váradon volt püspök Vitéz János, unokaöccse, Janus Pannonius pedig kanonok, aki 1465-ben így ünnepelte latinul írt versében rokoni pártfogója áthelyezését: „[...] a legmagasabb díszt, legfőbb érseki széket Róma s a Felség most végre uramnak adó. Szálljon szárnyon a jó hír minden népeken által, földről csillagokig jusson e nagy híradás: Esztergomnak Várad adóz, s a Dunának a Körös, prímás lett, aki volt rangban előbb negyedik." A Váradon született Pázmány Péter másfél évszázad múltán, 1616-ban ugyanezt a méltóságot nyerte el. (Az ő székhelye azonban Nagyszombat volt, mivel Esztergomban már régen a török uralkodott. 1613-ban a közelben ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet, és ugyanitt fogatta el a váradi pasa Thököly Imrét 1686-ban, a török hódítók bukása előtt. Nagyvárad történelme és egyháztörténete -amiként Esztergomé is - több vaskos kötetet tesz ki. Kultúrtörténeti szempontból viszont feltétlenül érdemes kiemelni néhány kevesek által ismert különleges tényt. Tudniillik az I. Istvánhoz kapcsolódó Szent Korona és Szent Jobb mellett Szent László hermája
