Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
Az időjárás most megkönyörült a nézőkön és a színészeken, de az előadás végére a színpad vízben úszott. Mert hát egy láp mégsem lehet meg víz nélkül. A kiöntött ürgékre emlékeztető gárda megérdemelten aratott szűnni nem akaró vastapsot. És taps illeti a Várszínház bátran próbálkozó, az új iránt fogékony vezetőit is!" (Esztergom és Vidéke, 2000. augusztus 3-) Hasonló nagy sikert aratott néhány nap múlva Csokonai Vitéz Mihály pajzánul pikáns humorú Dorottya, vagyis A Dámák Diadalma A Fársángon című műve is a sokoldalú, szellemes beregszászi csapatjátékában, akárcsak három év múlva, 2003-ban a másik Csokonai-komédia, a szintén elsősorban a vásári színjátszás elemeire épülő Karnyóné. A Dorottyával ráadásul Moszkvában úgyszintén nagy sikert értek el a „Színész-olimpián”, miután a Csokonai-előadást és beregszászi előadóit maga a világhírű rendező, Ana- tolij Vasziljev hívta meg az évtized talán legnagyobbnak számító orosz kulturális eseményére. 2001-ben pedig, először az Esztergomi Várszínházban, egy újabb meglepetés miatt hallatott magáról az Illyés Gyula Színház, mégpedig jó hangosan, ugyanis „metálballada” ősbemutatót tartottak. A Koldusopera általában Bertold Brecht nevével kapcsolódik össze, az első kárpátaljai hivatásos magyar színház egyébként szintén ezzel a darabbal mutatkozott be 1993-ban, Ungváron. Ugyanakkor saját színművéhez már „az epikus színház atyja” is azt az 1728-ban született Koldusoperát használta fel, amelyet John Gay írt, s amelynek nyomán 1953-ban Peter Brook filmet készített. Magyarországon azonban az angol költő és drámaíró darabja addig nem volt színpadon. Vidnyánszky Attila viszont azért is vitte színre az „eredeti” Háromgarasos operát, mert a majdnem háromszáz esztendős mű szatirikus politikai látásmódja, kritikai észrevételei és költészete manapság egyaránt rendkívül aktuális. A színháznak pedig egyik örök feladata, hogy vasakarattal leplezze le a vaskorszak óta mindig újraéledő visszásságokat, kiüvöltse, kitáncolja, kitombolja mindannyiunk keserűségét a vasrudakból, vasketrecből, vas- és villamosszékből álló „szép új világban” (díszlet-jelmez: Balla Ildikó). S miután „metálballadához” a black metal illik a legjobban, a Sear Bliss együttes is a színészekkel egyenrangú szereplője lett az izgalmas, ragyogóan koreografált, folk és pol-beat elemeket is tartalmazó, kemény, mindazonáltal lírai előadásnak, amelyben Macheath-t (Laurence Olivier filmbeli szerepét) Kristán Attila, Pollyt Orosz Melinda, Lucyt Vass Magdolna, Kocsma Jennit Kátya Alikina alakította. Míg a „szörnyen gaz öregeket”, azaz Beköpyt Trill Zsolt, hitvesét Szűcs Nelli, Letsukyt Varga József játszotta, és a társulat alapító tagjai közül ott volt a bandában Tóth László is. A produkció a magyarországi színikritikusokat kevésbé kápráztatta el. Annál inkább azokat a csápoló rajongókat, akikre a beregszásziak a rock-koncertekre emlékeztető, szerintem mesteri rafinériával kitalált és eljátszott előadással elsősorban gondoltak. 2003-ban - amikor a Karnyóné mellett a Vadászat című teátrális koncert-előadás is látható volt Esztergomban - fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Beregszászi Illyés Gyula Magyar r~00 X cn cn 2 o CD A Karnyóné című előadás
