Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
"Hol Kelet és Nyugat összeér..."
o 00 Az országépitó című előadás állami színidirektora - a több irányból érkező gáncsoskodások dacára - a mul- tikulturalitást előnnyé fordította, és rövid idő alatt nemzetközi hírű színpadi műhely- lyé fejlesztette a kilencvenes évek kezdetén majdnem megszűnésre ítélt szórványmagyar nemzetiségi intézményt. Három évvel Demeter kinevezése után, 1996-ban a magyarországi Árkosi Árpád állította itt színre a Mélyben címen Gorkij Éjjeli menedékhely című tragédiáját, amely már egy igazi, összeforrott társulat játékát dicsérte. A kiváló produkció nem hiába aratott nagy szakmai és közönség- sikert Romániában és Magyarországon egyaránt, és Árkosi a következő évadban a Csiky Gergely Színház művészeti vezetője lesz. O rendezte Kós Károly Az országépítő című regényének adaptációját. A transzszilvanista író -polihisztor kétszeres jubileumának apropóján is: 1997 halálának 20. évfordulója volt, 1998-ban pedig 115 esztendeje annak, hogy Teemes- váron megszületett. Az épp hűsz esztendeje, 94 esztendős korában elhunyt építész, író, grafikusművész, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár széles ívű történelmi tablója az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg először 1934-ben. Kós Károly regénye drámai koncentráltságában idézi föl a magyar államalapítás korát, főhősét, Istvánt, személyiségének fejlődését s mellette apját, családját, híveit, ellenfeleit, egész környezetét. Az adaptáció sikere a rendező és a temesvári színészek mellett a debreceni dramaturg, Dobák Lívia munkáját dicséri. Az Esztergomi Várszínház ünnepi bemutatójára 1997. augusztus 17-l8-án került sor. (A bánsági főváros közönsége először szeptember 13-án láthatta a produkciót.) Az esztergomiak ezen a nyáron még június végén egy másik határon túli magyar társulatot is megismerhettek Esztergomban, amely a következő évben szintén kerek születésnapot ünnepel, immár az ötvenediket. A sepsiszentgyörgyi színházat ugyanis 1948-ban hozták létre állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven. 1949-től „Állami Magyar Színház” megnevezéssel folytatta tevékenységét. 1987-ben román tagozattal bővítették, de öt évre rá, a történelmi változást követően, Nemes Levente kinevezésével párhuzamosan a két tagozat különvált. Az alaposan megfogyatkozott magyar társulat Tamási Áron Állami Magyar Színházként, a román színházzal közös székhelyen ugyan, de mint jogi és költségvetési szempontból független művészeti intézmény működik tovább, 1998-tól Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város színházaként. Az elnevezések változásai csak kis mértékben képesek éreztetni azt a félévszázad alatt lezajló folyamatot, ahogy a szentgyörgyi teátrum a Székelyföld és a környező földrajzi térség tájoló színházából nemzetközi hírű alkotó műhellyé vált, mely számos rangos fesztivál-meghívással, szakmai díjjal és igen nagyszámú rajongóval rendelkezik Európa-szerte. A rendező szakos Bocsárdi László ugyanis még főiskolás korában szerződést kötött Nemes Leventével, aki 1973 óta nem csupán nagyszerű színésze, de 1992- től igazgatója is volt a sepsiszentgyörgyi színháznak. Ennek értelmében a gyer- gyószentmiklósi Figura Stúdió legjobbjai a Tamási Áron Színházhoz kerültek - először csak egyes szerepekre hívták meg őket, majd amikor Bocsárdi lediplomázott
