Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

Felvezető: Irány a Várhegy!"

A Legényegylet gárdája Lőrinc Miklós bohózatát, a Fegyverszünetet adta elő Varga József, Szűts Zoltán, Pujz János, Újvári Rózsika, Tóth Annuska, Stefa- nidesz Ferenc, Schweiczer Ernő kitűnő szereplésével.

Molnár Ferencnek az Ibolya c. vígjátékát az izraelita műkedvelők adták elő. Bauer Imre főszereplésével László György dr., Jelűnek Lipót, Flerczog Bözsi, Kerényi Bözsi, Kardos Ibi, Lőwy Manci, Schult- heisz Lili és Jelűnek Lili vitte sikerre a vígjátékot.

A rendezvények fejlesztésének - és különösen egy előadásokat, műsorokat befogadó szabadtéri színházjépület] létesítésének legszilárdabban kitartó akadályozója a pénzforrások-szűkössé- ge volt. A változás-fejlődés folyamatában már csak ezért is állandó a különféle helyi egyesületek, sportolók, műkedvelők [zenekarok, dalárdák, színjátszók, zenetanárok stb.j nagyarányú, Igen tevékeny közreműködése.

Az esztergomi rendezvénysorozat értékeinek sikeres kibontakozásához és „idegenforgalmi hozamának" növeléséhez a legjelentősebb mértékben további két, magas szinten hozott kultúrpolitikai döntésjárult hozzá.

1935-ben kormányzati elhatározás [és ennek nyomán nagy összegű támogatás] gyorsította fel a várpalota maradványainak feltárására irányuló ásatásokat. [Ezek kezdeményezése - 1932-193Ű között - Lépőid Antalnak, a tudós esztergomi kanonoknak volt köszönhető.]

A helyi kulturális élet néhány vezető személyisége, élükön Lépőid Antallal, Einzin- ger Ferenccel - valószínűleg az 1928-as bemutató hatására is - 193Ű nyarán kezdeményezte, és megpróbálta sikerre vinni egy várhegyi nyári színhely kiépítésének gondolatát, a Bazilika előtti térségen, passió-játékok befogadására.