Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

Felvezető: Irány a Várhegy!"

1820-1856. BAZILIKA - NéPKGRT Esztergomban - amelynek legnagyobb értéke földrajzilag és törté­nelmi-kulturális szempontból egyaránt kiemelkedő központi magas­lata a Várhegy - a színjátszás 1938-ig csak lenn, a szabad királyi városban talál befogadó helyet. Mégpedig o hasonlóan a legtöbb kisvároshoz - vendégfogadók, szállodák nagy­termeiben, nyári kerthelyiségeiben: o a Fekete Sasban, a főtéren [már a 18. században működött, helyén 1903 óta a bírósági épület áll] o a Magyar Királyban, a főutcán [1824-től] A nyári szezon idején is leginkább ennek tágas és árnyas kert­jében keresték a lehetőséget a vándorszínészek, hogy megélhe­tésüket folyamatosabbá tegyék. Az egyetlen kivétel - 1855-ből - nagyon rossz színhely választás az ún. Népkertben [a mai Petőfi iskola és Kolping-ház helyén]. Akkor még városszél, rosszhírű msmm

Next

/
Thumbnails
Contents