Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
00 <N 2: Egy hétig tart az esztergomi Bábtábor (Hídlap, 2007.) AHOL A KÖZÖNSÉG IS ALKOTÓTÁRS Augusztus 8-án, szerda délelőtt kaptatok fel a Várszínházba, ahol minden nap matinékon mutatják be a 2007-es Bábtábor gyereklakóinak az egyes meséket. A kőszínházba lépve, közel 30 fokos meleg ellenére zsúfoltsággal találkozom, minden ülőhely foglalt, a színpadon pedig épp Koffer Gizi művésznő Vásott buli című fergetegét adja elő. A Várszínház bejáratánál Pintér Zsuzsanna táborvezetővel és Horányi Lászlóval a kőszínház igazgatójával találkoztam. A rekkenő hőség ellenére teltházzal futó előadásról először készítettem néhány fotót, majd ezt követően Horányi Lászlót arról faggattam, hogy miként látja, mi a helyzet a bábokkal a várban.- Rengeteg nézője van a mostani előadásnak. Ennyire népszerű a Bábostábor?- Igen, és ez annak is betudható, hogy ez a tábor immár hetedik éve működik nyaranta. Úgy is mondhatjuk, hogy ez akkora idő, hogy egy generáció nevelkedett fel ezen a rendezvénysorozaton. A Bábostáborban, ha már a nemzedékeket említem, jelenleg egy új generáció vesz részt a műhelymunkában és a matinékon. Ez utóbbiak esetében természetesen, most még csak, mint lelkes nézőközönségről beszélhetünk. A hét utolsó napján majd egy gálaműsor keretében maguk a gyerekek szerepelnek az általuk készített bábokkal.- Hogy kell elképzelni a tábor egy-egy napját? Mi a napirend?- Reggel csoportos foglalkozásokon a legkülönbözőbb figurák készítését sajátítják el a nebulók, ez a foglalatosság tízig tart, azután jön a matiné-előadás, majd ebéd. Délután pedig kötetlenebb módon ugyancsak a bábkészítésé a főszerep, de ilyenkor lehet sportolni és a hétvégi gálaműsorra felkészülni, gyakorolni.- Talán nem közhelyes még Kemény Henrik bábművész nevét említeni, az én generációm tagjai, a mai 40-esek az ő játékán nőttek fel. Hogy látja ön, Kemény Henriktől meddig jutott el a bábművészet?- Én erről azt gondolom, hogy mint általában a művészeti ágak mindegyikében, úgy itt is megszűntek bizonyos szakmai határok. Ez alatt azt értem, hogy az egyes rokon művészeti ágak egymás stílusjegyeivel dolgoznak. így van ez a bábozásban is, ezt mutatja, hogy manapság egyre növekszik például a felnőtteknek szóló bábelőadások száma. Bábszínházi eszközökkel mutatják be azt, amit korábban a hagyományos nagy színház berkein belül oldottak meg. Illetve fordítva. így lehet, hogy ember nagyságú bábokat alkalmaznak az amúgy „rendesen teljesítő” színészek játéka mellett, azzal vegyítve.- Nekem erről a mostanában mozikban futó Transformers című akciófilm jut eszembe, ahol a korábban a gyerekek körében népszerűvé váló játék robotok történetét vitték vászonra.- Igen, ez is mutatja, hogy a bábuk, a figurák továbbra is fontosak a kicsik és a nagyok számára. A báb egyfajta közvetlenséget ad, így alakul ez a mostani Bábostáborhoz kapcsolódó matinékon is, amikor interaktív előadásokon vesznek részt a gyerekek. Tehát beleszólhatnak az egyes mesékbe, a történet közepén is alakíthatják annak menetét. A bábszínházban amúgy is egyfajta hagyomány, hogy a közönséget alkotótársnak veszik a művészek.- Kik láthatók itt a matinékon?- Most szerdán (augusztus 8-án) Koffer Gizi lép fel, őt követi a Nagyváradi Bábszínház Társulata, akik egyébként már a hét elején is szerepeltek egy darabbal. Pénteken és szombaton pedig a Bábakalács Színház művészei játszanak, a vasárnapi nap pedig, mint említettük a Bábostábor gyerekeinek gálaműsorával lesz teljes. Pöltl Zoltán
