Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
Friedrich Schiller életének húszas éveiben írja meg Ármány és szerelem című drámáját. Ez még a romantikus Sturm und Dranß hatása: a hatalom, az intrikák és az előítéletek hálójában vergődő szerelmesek világa, akik inkább meghalnak, semhogy fejet hajtsanak a számukra zord környezet előtt. Valljuk be: szép, de igen nehéz feladat várt bambergi „testvéreinkre”. A színházba lépve meglepett, hogy semmiféle díszletet, de még egy árva kelléket sem láttam, csak az elárvult deszkákat. A meglepettség azonban nem tartott soká, valamit sejtetett az előadásról, mégpedig azt, hogy a dráma önmaga „adja magát”, a dialógusok és monológok különösebb külső beavatkozás vagy kényszer nélkül bontják majd ki a néző előtt a cselekményt. így is volt. A rendezés és a színészi játék mesterien adta vissza a drámát, mindenféle mesterkélt „elvezetés" és „többet akarás” nélkül. Egyedüli technikai segédlet a fények remek alkalmazása volt, ez fokozta vagy jelezte az egyes jelenetek hangulatát, néha helyszínét. A felvonások közötti cezúrát is pofon egyszerűen, de annál világosabban jelezték: sötétbe borult a színpad. Ha a nézők közül valaki ismerte az uralkodónőkről készült korabeli képeket, minden nehézség nélkül rájuk ismerhetett. A díszlettervező még a fejeket díszítő diadémokat is hűen utánozta. A történet gyújtópontja a két koronás fő találkozása a fotheringhay-i kastély kertjében (ami a valóságban soha nem történt meg, de a drámai kompozícióban nélkülözhetetlen szerepe van). Ebben a jelenetben a gőgjétől szabadulni képtelen Erzsébet a skót királynő szemére hányja vétkeit, akit, miután hiába próbál annak szívére hatni, végül elborítanak indulatai: „Hißßye mcß, forßandö a földi sors! Az istenek a ßößöt meßtoroljäk! Tisztelje és félje a szörnyű erőt, Mely enßem most lába elé taszít,... ” (Kálnoky LászB fordítása) Filemon Béla A Stuart Maria című német nyelvű vendégjáték és az előadás színlapja Friedrich Schiller a Bambergi Hoffmann Theater német nyelvű előadása Maria Stuart, Königin von Schottland Elisabeth, Königin von England Hanna Kennedy, Amme der Matia Stuart Robert Dudley, Graf von IjHcester Georg Talbot, Graf von Shrewsbury’ Wilhelm Cecil, Baron von Burleigh Wilhelm Davison, Amias Faulet Mortimer, Paulets Neffe Graf Aubespine, Französischer Gesandter Henker Nina Arens Gertrud Eiselen Karin M. Schneider Andreas Ulich Manfred Gerung Dirk Schülke Lukas Rähmer Florian Walter Ernst Hofstetter Stefan Dzierzawa Zene. Horst Lohse Dramaturg: Nina Lorenz Rendezőasszisztens: Ivonnf. Hagen Rendező: Rainer Lewandowski er co cu 121
