Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Az elmúlt 30 év
A kertész kutyája (Esztergom és Vidéke, 2003. augusztus 28.) Telt házat vonzott és nagy sikert aratott a Várszínház idei évadjának soron következő darabja is, ami a hivatalos program szerint az utolsó volt a sorban. Felix Lope de Vega népszerű vígjátéka sok alkalommal szerepelt már a magyar színházakban. Sikerét a magabiztos színészi jellemformálás adja, ami a szöveg nyelvi leleményeiből, a verses forma játékosságából is sokat kamatoztat. A mostani előadáshoz Gáspár Endre briliáns fordítása szolgált alapul, amelynek bravúros formája olykor éles ellentétbe került a bonyolultan fogalmazott mondanivalóval, egyes nyelvi fordulatai után viszont felmorajlott a közönség a tetszetős szókapcsolatokat ismételve. Vas Zoltán Iván rendezése (akitől ez évadban a Hegedűs a háztetőn és a Ha én felnőtt volnék című darabot láthatta a közönség) a színpadkép legcsekélyebb megváltoztatásával segítette a különböző jelenetezést, de a színpadra vitelt is hasonló egyszerűséggel oldotta meg, ami az elmondottak alapján csak előnyére vált a darabnak. A nézők így önfeledten adhatták át magukat a fordulatos cselekmény bonyolódá- sának, csodálkozhattak el a szóhasználat, a remekbe szabott rímek csengésén - és különösen a karakterek színészi megformálásán. Egy történetben, ahol féltékeny vonzódás és gőgös eltaszítás, különböző személyek iránt érzett szerelem és más-más érdekeknek való megfelelés irányítja az eseményeket, természetesen adódik a különböző viselkedési formák, a szerepjáték sokfélesége. Ezek sarkosítása, a jellemkomikum olykor paro- disztikus megalkotása, kivitelezése nagyvonalú és magabiztos színészi játékot, pontos, tudatos szerepfelépítést kíván, ami különösen a grófnő szerepe esetében jelentkezik. A donna Dianát mesterien játszó Udvaros Dorottya partnere Rátóti Zoltán volt, de szerepében a színésznőhöz hasonló fölényességgel és erővel inkább a szolgát, Octaviót alakító Szta- renki Pál tűnt még ki. (A vastapssal kísért meghajlás során egy alkalommal csak ők ketten maradtak fent a színpadon a többi szereplők távozása után. Sztarenki ezt a véletlen szülte helyzetet játékos komédiá- zással, a díva partnere szerepében való tet- szelgéssel játszotta el, pedig méltó helyen állt ő ott akkor.) A színlapon, sajnálatos módon viszont csak a négy főszereplő neve szerepelt, pedig a többi színész is megérdemelte volna legalább a neve feltüntetését. A darab- és színészválasztás tehát most is, mint az évad nyitó előadása, a Karnyóné esetében, telitalálatnak bizonyult. A Várszínház szervezői ezzel az emlékezetes darabbal újabb sikert könyvelhettek el, és nagy lépést tettek a közönség érdeklődésének fenntartása, a jövő évadra való átmentése érdekében. lstvánjfy Miklós A kertész kutyája című előadás
