Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
A nagy temetés
ide-oda csapkodó, az emberi indulatok és érzelmek hullámverései közül kiemelkedő esemény. Az 1892-ben született Mindszenty József, a későbbi bíboros-hercegprímás a fiatalkori megpróbáltatások, az 1919-es tanácsköztársasági gyűrődések, majd az újraéledés álmai után, a II. világháborút követően a legnehezebb időszakban küzdött az egyre inkább meglékelt keresztény, főként katolikus egyház hajójának kormánya mellett. Sok könyv, elsősorban magának a bíboros prímás érseknek az emlékiratai, majd a megpróbáltatás csúcsát jelentő hazugságper őrzik ennek a kortársi magyar életszentségnek a hányattatásait, minden más embert talán megingató, a testi és lelki kínzásokat sem nélkülöző életútját. Mindezt természetesen saját maga emlékirataiban, valamint a hazugságokban vájkáló Mindszenty-per iratainak közzététele útján ismerhetjük meg. Itt és ezúttal nem mondhatunk mást, hiszen nemcsak szűkös kis hazánk, hanem Európa, sőt a világ, a keresztény világ ismeri kőszálnyi, kemény és minden erkölcsi szenny fölé magasodó alakját. Mindszenty József, mint Magyarország hercegprímása, 1945 szeptemberében kapta ezt a kinevezést a pápától. Az új székvárosba, Esztergomba 1945 októberében érkezett. Még aznap este a főkáptalan és az érseki hivatalok, a városi papság, a bencések, a ferencesek és számos női szerzet vezetői várták. Másnap, Vörös János honvédelmi miniszter útján, az ideiglenes kormány is képviseltette magát. Még egy szovjet alezredes - Szviridovnak hívták, aki később Vorosilov utóda lett - is megjelent nála. Ahogy Mindszenty írja: „Esztergom háború utáni képe lehangoló volt. Magának a Bazilikának, amely mint valami anyamadár ül a városon és védte az aknatűzben fiait, összes ablakait elvitte a német-orosz hadműveletek idején a háborús vihar. Ezen az emlékezetes napon is vihar dúlt. A Dunáról és az elszakított észak-magyarországi hegyekből orkán- szerűen előtörő és az üres ablakokon át a Bazilikába is betörő viharral szinte versenyre kelve mondtam el székfoglaló beszédemet — szólt Mindszenty. „De nemcsak a Bazilika és 98