Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)

Nem végleges következtetések a legrégibb magyar királyi kegyhelyről - Esztergom város ezeréves fennállása évfordulójánek megünneplése

Nem végleges következtetések a legrégibb magyar királyi — kegyhelyről

Az egyre fokozódó érdeklődés (már előbb is utaltunk rá) oda vezetett, hogy az 1987-es évet megelőzően a szentté avatási lehetőséget puhatolta az esztergomi prímási székhely, Lékai László útján. Ennek eredményeként a bajor érdekeltség a várhegyi objektumokhoz kapcsolódó anyagi támogatásban is megnyilvánulhatott volna. A két szarkofág (Szent István-i Székesfehérvárról és a Gizella-szarkofág pontos másolata Regensburgból) az eredetieket másoló pontos alakzatokban, faragványdíszítésekkel egymás mellé helyezve kapnának helyet a Bazilikában, esetleg annak oldalkápolnájában, vagy a Bazilikához csatlakozó kisebb, de a monumentalitáshoz méltó új kápolnaépítményben. Természetesen a szarkofágok eredeti ereklye-darabokat is tartalmaznának. (Fantázia? Vágyálmok?)

Szép, költséges terv. Megvalósulása esetén mintha az ezeréves magyar történelmi távlat teljessége jelenne meg a Hegyen. A királyi pár ereklyéinek egymás mellé helyezése mutatná a magyar államalapító szent király, I. István és felesége, boldog bajor Gizella eredeti ereklyemaradványait, amelyekkel mint a kereszténység első pajzsos védelmező házaspárja lennének állandóan jelen a tisztelők, vagy az érdeklődő turisták számára.

Esztergom város ezeréves fennállása évfordulójának megünneplése

Eleinte rendkívül karcsú, de azután elegánsabb kivitelben, vastagabb kötetek is megjelentek a nevezetes évfordulón, hogy az ezer év jelentőségét felvillantsák, méltassák.

A megyei tanácsnál betöltött pénzügyi vezetői pozíció jelentett Esztergom város ezeréves jubileumi ünnepségei szá84