Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Intézkedések a Hegy rekonstrukciójára
ezredéves történelmi hagyatékok rendbetétele nem maradhat többé háttérben, nem szabad elhanyagolni. Ezért találta („eszelte”) ki az önmaga által kikényszerített, és a kormány által nagynehezen jóváhagyott szabályt, hogy beruházási színvonallal korlátozta a szocialista csákmáték beruházási kedvét, de nem felejtette el, hogy a magyar történelmi emlékek feltárását, rekonstrukcióját, továbbfejlesztését biztosítani kell. Hogyan tegye? — Ez volt a kérdés. Kiváló bakugrással kikerültette a beruházások elé magaépítette korlátozó barikádokat. A műemléki fejlesztési kereteket a fejlesztési-beruházási alapból, a költségvetésben irá- nyoztatta elő, tehát a fenntartási eszközök között. Nagy húzás volt ez! így jutott Esztergom: a már-már teljesen befagyasztott műemléki fejlesztésekhez és a Várhegy további rekonstruálásához. „Prüszkölt” is a megyei fejlesztési főnök. Több ízben kellett követeivel vitába menni, hogy megértessük: Igen, az esztergomi Várhegy fejlesztése költségvetésből is mehet! (így indult a Vaskapui út, amely aztán a pénznek egy részét „átengedte” a hegynek!) Minek is emelték volna a fejlesztési kereteket, amikor a legtöbb felújítás a rekonstrukció kategóriájába is eshetett? Rossz is lett volna, ha például az esztergomi Várhegy, vagy a vaskapui kiránduló-központhoz vezető út stb. a városfejlesztés színvonalát terhelte volna, holott éppen az volt a burkolt cél, hogy a Vaskapui út és az ottani környezet az azóta valóságos városrésszé nőtt városnegyed, továbbá más kiemelkedő műemléki helyreállítások, az üdülést, turizmust Budapesttől Visegrádról tovább-terelő szándékkal vigyék Esztergom felé. (A külföldi turizmus azokban az időkben legfeljebb, ha keleti eredetű volt.) Ez a szabályozás azonban az idegenforgalmi fejlesztések szempontjából alig volt tartható. Az Országos Takarékpénztár volt hivatott ellenőrizni, kötelezően ellenőrizni a tanácsok „önálló döntéséből fakadó” fejlesztési célú elhatározásait. Az idegenforgalom nem egy kisvárosnak kellett volna, hogy terhe legyen. Az országos központi szerveknek kellett volna viselni a felelősséget, hi48