Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)

A katolikus egyház feje, II. János Pál a Várhegyen

közbenjárásáért a Mindenhatónál, a magyarokért, s a keresztény egyházakért könyörögtek. ”

A katolikus egyház feje,

II. János Pál a Várhegyen (1991.)

Történelmünk során először lép erre a hegyre Krisztus követeként egyházi legelső méltóságban lévő, a pápa: II. János Pál. Az első pápa talán az egyház történetében, aki az apostolok küldetését, Krisztus igéiből véve minden igyekezetével, tetté változtatta: „Menjetek, s tanítsatok minden nemzeteket...”

II. János Pál a római egyház feje, már-már minden nemzetek földjére lépve hazánkban legelső állomáshelyeként az esztergomi Várhegyen mutatja be, a legszentebb áldozatot, a Bazilika előtt Szűz Mária klasszicista szobor-alakja alatt fölállított oltáron.

A közel százezres tömeg, amely őt már Esztergom város határától a hegyig követi, s ott várakozik néma csendben, vagy kitörő újongással kiáltja: Éljen a pápa! Eközben énekli sokezer torok: „Kristus vincit, Kristus regnat, Kristus imperat!"

Sok töprengés, latolgatás, dilemma, vita nemegyszer éles ellentmondások keveredtek abba a mindenképpen jóhiszemű igyekezetbe, hogy miként fogadja Esztergom és benne a Várhegy ezeréves történelme során először a római egyház fejét.

Az első kételyek: nem szabad a pápát a városon végigvezetni. A repülőtérről a primáciáig, majd a Várhegyig vezető út fésületlen. A házakat végig rendbe kellene hozni. Az anyagai erők erre nem elegendőek. „Az 1973. évi ezeréves jubileumra az akkori 47 millió forint többre volt elegendő, mint most a 30 millió, amelyből éppen a legszükségesebbekre telik: parkolók kialakítása, egészségügyi helyek bérlése, felállítása. A Várhegy átrendezése, hogy százezres tömegeket fogadhasson. Hogy ne tapossák le az eddig már meglévő szép növényeket, át kellett azokat telepíteni. Hol le101