Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások

lojalitást mutatnak a fennálló kormányzat irányába. Teszik ezt akkor is, amikor ezt nem sok ok indokolná (lásd Kállay versus Szemere ügyet).

E ’’kormánypártiság” minden bizonnyal már saját, sötét koruknak is szólt. Nézeteiket az elkeseredés és az utolsó reménység megnyilatkozásaként kell felfognunk.

Végezetül kerüljön ide egy kis idézet Lőw Lipót korabeli naplójából. Az 1849-es emancipációs törvény meghozataláról értesülvén a Pápán tartózkodó Lőw a következő, egyik ismerősétől hallott véleményét jegyzi fel augusztus 7-én:

Spät kommt Ihr, doch Ihr kommt."57 - ami magyarul értelemszerűen így hangzik: Ha későn is, de megérkezett.

Ezt akkor még se Lőw, se a fenti nyilatkozatot adó ismerőse sem sejthette, hogy a "teljeskörű" emancipáció nem is 1867-ben, hanem csak 1895-ben, a zsidó vallás recipiálásának kimondásával fog bekövetkezni.

JEGYZETEK

1. in: 1848-1849 a magyar zsidóság életében. Szerk.: ZSOLDOS Jenó. Bp., 1948. 222-223. p. (továbbiakban ZSOLDOS:

2. Lásd erre vonatkozólag BERNSTEIN Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók c. könyvét (Bp., Tábor-kiadás, 1939.), valamint ZSOLDOS: 1948. forrásgyűjteményét!

3. Kunewalder Jónásról van szó.

4. ZSOLDOS: 50. p.

5. in: Magyar Zsidó Szemle, 1885. (2. évf.), 72. p.

6. ZSOLDOS: 217. p.

7. a törvény teljes szövegét lásd: Az 1948/49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk.: BEÉR János. Bp., 1954. 873. p. (a továbbiakban: BEÉR)

8. BÁNYAI László-KISS Anikó: Történelmi bevezetés c. tanulmányát, in: Hét évtized a hazai zsidóság életében c. kötet elsó részében. (Bp., MTÁ Filozófiai Intézet kiadása,) 1990. 64. p.

9. SZEKFÚ Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Bp. 1989. 157. p.

10. BEÉR: 869-870. p.

11. BEÉR: 870. p.

12. BEÉR: 871. p.

13. BEÉR: 871. p.

14. SZEKFÚ Gyula: Három nemzedék,... 156. p.

15. HÓMAN Bálint-SZEKFŰ Gyula: Magyar Történet. V. köt. 378-379. p. (Bp., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936.)

16. Budapesti Híradó, 1847. okt. 12-i száma.

17. Elsó magyar zsidó naptár és évkönyv. Pest, 1848. 87. p.

18. Ezen adatokat Walter PIETSCH: A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság (Valóság, 1988/11 sz., p. 49.), ill. Jehuda DON-George MAGOS: A magyarországi zsidóság demográfiái fejlődése (Történelmi Szemle, 1985/3 sz. 437. p.) c. tanulmányokban közreadott táblázatok alapján közlöm.

19. Hiány, 1990/11. sz., 12. p.

20. KECSKEMÉTI Károly: A liberalizmus és a zsidók emancipációja. Történelmi Szemle, 1982/2. sz. 197. p.

21. CSETÉNY1 Imre: A negyvenes évek liberális sajtója és a zsidókérdés. Magyar Zsidó Szemle, 1936 (53. évf.). 176-177. p.

22. 1848-ban

23. SIMON László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848). Különös tekintettel a nemzetiségre. Debrecen, 1936. 68. p. (Továbbiakban SIMON)

24. SCHWEITZER József-SZILÁGYI Mihály: A tolna megyei zsidók története 1867-ig. Bp., 1982.329. p. Lásd ugyanerre vonatkozólag BÜCHLER Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp., 1901.) c. kötetének 435-436. p. terjedő részeit

25. VENETIANER Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban. Bp., 1901. 491-492. p. Lásd ugyanerre vonatkozólag GROSZMANN Zsigmond: A magyar zsidók zsinati törekvései c. dolgozatát Magyar Zsidó Szemle, 1926 (43. évf.) 193 p.

26. Lásd erre vonatkozólag VENETIANER: A zsidóság szervezete... 478-492. p., GROSZMANN: A magyar zsidók zsinati... 190-194. p., SCHWEITZER-SZILAGYI: A Tolna megyei... 328 p. skk!

27. ZSOLDOS: 1948. 49. p.

28. BALLAGI Ernő: A magyarországi zsidóemancipáció előzményei. Magyar Zsidó Szemle, 1941 (58. évf.) 63. p.

29. SIMON: 33-34. p.

30. Elsó magyar zsidó naptár és évkönyv. Pest, 1848. 207-213. p.

31. A "haladó" magyar zsidóság vezetői több, emancipációt sürgető petíciót juttatak el az országgyűléshez, ugyanakkor a "konzervatív" zsidóság az uralkodóhoz fordult az emancipáció megakadályozása érdekében.

32. Elsó magyar zsidó naptár és évkönyv. Pest, 1848. 88. p.

33. GRÜNWALD Miksa: Zsidó biedermeier. Bp., 1937. 5. p. (továbbiakban GRUNWALD)

34. GRÜNWALD: 13. p.

35. SIMON: 4L p.

36. BERNSTEIN Béla: Reformmozgalmak a magyar zsidóság körében 1849-ben. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évköny (a továbbiakban IMIT Évkönyv), 1898. 259. p.

37. Részletesen foglalkozik a reformegylet megalakulásával és működésével BÜCHLER: A zsidók története Budapesten a ... 438. p. skk alatt.

38. Lásd a 36. sz. jegyzetet, 260. p. alatt

39. A reformtörekvések az emancipáció kimondásával nem szűntek meg. Ma is jelentős tömegeket mozgatnak meg Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban.

40. idézi: SCHWEITZER József: A pesti Rabbiképző megalapítása a responzum irodalomban. MIOK Évkönyv, 1977-78. 331. p.

41. SIMON: 29. p.

64