Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VI. Szimbolika, haraldika, művészettörténet

argumentumait pro- és kontra felhasználták, a katolikus egyház a képek tisztelete mellett szóló érvelőnek tekintette, mint ahogy éppen a tridenti zsinat határozatait Magyarországon érvényre juttató Pázmány Péter is így hivatkozik rá, például Alvinczi Péterrel folytatott vitájában.16 A Szent Ágoston képmás másik aspektusa konkrét utalás az ereklyetiszteletre, egy a Confessionesben leírt csoda alapján.17 Eszerint a Szent Ambrus látomása nyomán megtalált és kiásott Szent Protasius és Gervasius vértanúk teteménél csodálatos gyógyulások történtek. Egy sok éve vak férfi is odavezettette magát, s miután kendőjével megérintette a ravatalt, szeméhez kapta keszkenőjét és visz- szanyerte látását. A képi egyezések alapján joggal tételezhetjük fel, hogy a leírt történet tekinthető a líceumi freskójelenet közvetlen írott előképének és ihletőjének.

Végül a Szent Ágoston képmással szemben elhelyezett Nagy Szent Gergely ábrázolásnak is többféle értelme van. Elsősorban utal a képtisztelettel kapcsolatos Jacobus de Voragine óta közismert legendára,18 mely szerint a Rómában dühöngő pestis az általa elrendelt processiók hatására szűnt meg, melyeken a Santa Maria Maggiore Szent Lukácsnak tulajdonított Szűz Mária képét vitték a vezeklők. A később "Mater ter admirabilis" néven is emlegetett kegykép másolatai - a jezsuiták buzgólkodása révén terjedt el - s a tridenti zsinat üléseinek színhelye patrocinium-analógiájára mintegy a Tridenti- numnak is szimbólumává vált.19 Nagy Szent Gergely személyével kapcsolatban még szükséges hangsúlyoznunk a képtiszteletnek azt a gyakorlatias, a hívők lelki épülését szolgáló felfogását, mely a nyugati egyházban az ő nyomán terjedt el, s melyből a "Biblia pauperum" gondolata is kivirágzott. 0 Eszterházy a líceum épületének díszítéseivel hasonló szellemben kívánt teológiailag széleskörűen megalapozott, de egyben praktikus példatárat adni dédelgetett, de meg nem valósult Universitasa hallgatóinak. Az összefüggések, utalások a könyvtáron, sőt az épület egészén belül mindenütt felfedezhetők, kielemezhetők, a különböző részek az egységes gondolat láthatatlan szálaival kapcsolódnak össze.

Az általunk hozott példa csak arra szolgált, hogy e jelentős műemlék művészettörténeti, stilisztikai, funkcionális elemzései mellett felhívjuk a figyelmet a tartalmi, ikonográfiái, illetve az azt követő iko- nológiai összefüggések elemzésének szükségességére, mely a megértésnek és végső soron a mű, az együttes esztétikai élvezetének is elengedhetetlen előfeltétele.

JEGYZETEK

1. SZMRECSÁNY1 Miklós tanulmányai (Eger művészetéről, Bp. 1937.), VOIT Pál összefoglaló munkája vonatkozó részei (Heves megye műemlékei, I-III. Bp. 1969-78), illetve GARAS Klára monográfiái (KRACKER János Lukács, Bp. 1941.; Maulbertsch, Bp. 1960; Magyarországi festészet a XVIII. században, Bp. 1955.) További irodalom u. ott.

2. A Líceumra vonatkozó iratanyag feldolgozása SOÓS Imre nevéhez fűződik. (Heves megye műemlékei II.)

3. VÖ. PIGLER Andor: Barockthemen I-II. Bp. 1956. és E. KIRSCHBAUM-W. BRAUNFELS, Lexikon der christlichen Ikonographie, 1970-74. II. 355-56.

4. VOIT Pál a gótizálás ötletét Giovanni Santini (Johann Aichel, 1667-1723) cseh építész fantáziadús pszeudogót művei hatásának tartja. (I m. I. 218)

5. GATTÁJI GOROVÉ László: Eger városának történetei, Pest, 1828. 247. VÖ. MOJZER Miklós: Torony, kupola, kollonád, Bp. 1971, a Babilon formáról.

6. A további három jelenet: betegek szentsége, egyházi cenzúra, papszentelés.

7. SOÓS Imre levéltári kutatásaiból ismert adat, hogy a korábbi székesegyház 1780-as Canonica Visitatiója a Kracker által 1773-ban festett oltárok alatt említi Szent Simplicius és Szent Innocentius "római temetőből" hozott csontjait. Szent Simplicius a könyvtár ábrázolásához hasonló díszített, felöltöztetett teljes testereklyéje az 1950-es évekig látható volt.

8. A művész kezében tartott lándzsa önmagában indokolatlan. Véleményünk szerint Kracker itt mint "miles Christianus"-t örökítette meg magát.

9. A könyvtár bútorzatának terveit Fellner Jakab készítette, valószínűleg Kracker ill. Zach közreműködésével. A kivitelezés Lotter Tamás egri asztalos, a tondók Halblechner Vencel művei. (Heves megye műemlékei, I.: Mesterek adattára).

10. A terem tondóinak profil portréi valószínűleg metszetek ill. numizmatikai előképekre vezethetők vissza, azonosításuk még a további kutatás feladata. Az elemzett jelenethez választott személyek feltűnően különböző lelki habitusa további tendenciózusságot sejtet, jelesül a négy vérmérsékleti típus ábrázolását. Ennek megfelelően Szent Lukács a szangvinikus, Nazianzoszi Szent Gergely kolerikus, Szent Ágoston a melankolikus, Nagy Szent Gergely pedig a flegmatikus típust képviselné.

11. Kol. 4,14.

12. Jacobi a VORAGINE: Legenda aurea vulgo historia lombardica dicta, Lipsiae 1850. Cap. CLVI.

13. Ókeresztény írók VI/1. Szerk: VANYÓ László, Bp. 1983. 467.: Ep.101 (1. Levél Kledonioszhoz); 484.: Élete néhány eseményéről...

14. Uo.: 334-335.: "őket illeti a nagy tisztelet és az ünneplés, ők már démonokat űznek, betegségeket gyógyítanak, megjelennek és jövendölnek, már testük is ugyanarra képes, amire megszentelt lelkűk, akár megérintjük, akár tiszteljük azt, már szenvedésük legkisebb jele is, egyetlen vércseppjük is képes ugyanarra, amire testük." (Első beszéd Julianosz császár ellen, ford.: Orosz László).

15. Lexikon der christlichen Ikonographie, VI. 443.

16. Alvinci Péter uramhoz írott öt szép levél: Első levél a pápisták bálványozásárul, PÁZMÁNY Péter munkái, Bp. 1883, 186, 190-91.

17. AUGUSTINUS: Confessiones VII. 16.

18. Jacobi a VORAGINE... Cap. XLVIL.

19. BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium, Bp. 1977. II. 155.

20. BARNA Leander: Nagy Szent Gergely pápa, Bp. 1926, 81-83.: (Levelek Serenushoz ) NAGY SZENT GERGELY pápa: A lelkipásztorság törvénykönyve, Bevezető és ford.: FÉLEGYHÁZY József, Bp. 1944.

341