Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások
közül 20 nővér 1946. szeptember 20-án indult Peruba, hogy magyarlakta területen 500 tanuló ellátásával és betegek ápolásával foglalkozzon. Brazüiában dolgozott Vangel Gyula46 igen gazdag és jó üzletember, és azon fáradozott, hogy Argentínát is rábírja segély adományokra. Ausztráliából a Katolikus Iparos Munkásifjak Országos Egyesülete kezdeményezésére indultak meg a szeretetcsomagok. Amilyen világot átfogó volt a háború pusztítása, a lehetőségekhez mérve olyan jelentős volt az országnak nyújtott segítés. KATOLIKUS MOZGALOM ÉS HITÉLET A katolikus társadalom megmozdulásaiban fontos szerepet kapott az 1932 óta működő Actio Catholica. Nem csupán a külföldről hazánkba érkező különféle adományok fölött rendelkezett, hanem összefogta a katolikus hitéletet, és ebben természetesen együttműködött a hierarchiával. Különös gondoskodást kívántak háború után a gyermekek, a betegek és foglyok. Mindszenty József prímás az 1945. november 30-án közzétett felhívásában47 a vidéki lakosságot szólította fel a főváros megsegítésére. A "Csak egy csomagot a pesti éhezőknek" felhívásra közel 75 000 kg élelem érkezett, de 1946 telére is kérte a segítséget, ami nem maradt visszhang nélkül. A háború utáni születések száma rendkívül lecsökkent. Budapesten 1942-ben 1750, 1945-ben 822 gyermek született élve, ezért kérte a prímás, hogy a vidék lássa vendégül a fővárosi gyermekeket és anyákat. Az Actio Catholica szociális szakosztálya 1945 február végén népkonyhákat állított fel, és áprilisban a nunciatúrával karöltve többezer gyermeket vitt vidékre nyaralni.48 Ekkor a kormány együttműködött az egyházzal, különvonatot bocsátott rendelkezésére, és a gyermekeket a leginkább hiányolt fűszerrel, a sóval indítja útnak. Oroszföldről a hazatérő foglyok ügyében az Actio Catholica igazgatója, Mihalovics Zsigmond megkereste a Vöröskereszt Kórházat 1945 novemberében és intézkedett, hogy a karitász vegye át a pályaudvari szolgálatot.49 Közöttük sok volt a leventeiíjú, akiknek szülei, vagyonuk, otthonuk nem volt, és akiket az elkallódás veszélyétől óvni kellett. A pályaudvari és kórházmissziót a Szociális Missziós Társaság vállalta magára.50 A honvédsebesülteket ápolták, a kórházakban látogatták, élelmiszert szereztek számukra, "kívánság ételek" kérésének tettek eleget. Lelkileg is gondjukat viselték, a katonák védőszentjének, Szent Kamidnak napján (júl. 18.) megrendezték a "beteg honvédek" napját, amikor gyóntak és áldoztak. Karácsony táján némi derűt is vittek magukkal a komor kórház falai közé betlehemes játékokkal, hangversenyekkel, beteg gyermekeknek meg bábszínházzal kedveskedtek. Mivel a betegek ellátása az egyik legnagyobb gond, megindult a betegápoló szerzetesek integrációjára való törekvés. Szeretnének egy Ápoló- és Védőnőképző Intézetet felállítani a Bokréta utcában gyakorlati és elméleti kiképzésre alkalmas épületben.51 Az egyház az említetteken túl megpróbált jeles személyiségeken segíteni, és értékes szellemi alkotások mellett kiállni. Eredménytelenül. A hercegprímás pl. igyekezett Prohászka Ottokárnak - több európai nyelvre lefordított - Diadalmas világnézet c. művét és Mécs Lászlónak két verseskötetét kiemeltetni a fasisztának minősített könyvek listájából.52 Sikertelenül. Sajnos nem tudta Kontuly Bélát, a Képzőművészeti Főiskola egyetlen freskóművész tanárát sem a B-listázás alól mentesíteni, mivel nem ítélték elsőrangú szakembernek.53 A hitéletre jellemző, hogy a háború befeléfordulást, kilátástalanságot eredményezett, és a hívek számára a vallás jelentett biztos fogódzópontot. A papok megállapították, hogy a hívek szeretik a templomot, megnövekedett a templombajáró férfiak száma, és mindent el kell követni, hogy véglegesen odakössék őket szép és tartalmas liturgiával.54 A háború után az első templom, amelyet restauráltak a Szent Rókus templom55 volt, amelynek altemploma a cella trichora, római eredetű. Érdekes, hogy négy párt járult hozzá az újjáépítéshez, sőt a májusi ájtatosságon részt vett Kővágó József polgármester és Antall József újjáépítési miniszter, a szentelést Mindszenty bíboros végzete. A főváros szerzetestemplomai "vándorkilencedet" tartanak Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletére, hálaadásként a hazatért foglyokért, és könyörögnek a távollevőkért.56 Nagy tömeget vonzott a máriapócsi jubileumi'57 ünnepség, amikor a Könnyező Madonna 250. és a görögkatolikus egyesülés 300. évét ünnepelték. Országos ünnepség volt Szent Gellért Csanádi püspök vértanúságának 900. évfordulóján is.58 71
