Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - X. Személyiségek az egyházban
nőképviselőt, Slachta Margitot, akinek első képviselői tevékenységét az eddig vázolt elvek gyakorlati megvalósítása jellemezte, ahogy a Nemzeti Újság írta róla: "szellemében igazán keresztény, eszközeiben nőies tudott maradni."10 II. 1923-ban Farkas Edit új arculatot adott a Szociális Missziótársulatnak, megváltoztatván eddigi szellemét, munkáját és egyházjogi állapotát. A nővérek tekintélyes része nem értett egyet a változtatásokkal, ezeket a Társulat elküldte. Az elküldöttek Slachta Margit köré tömörülve megalapították a Szociális Testvérek Társaságát. Az új Társaság külföldön keresett munkaalkalmat, 1926-ra gyűjtötték össze azt az összeget, amivel megkezdhették az itthoni közös életet és a hivatásos munkát. 1937-ben megnyithatta a Társaság a Katholikus Női Szociális Képzőt, hogy "szakszerűen képzett, katolikus tudásanyagú természetfölötti lelkiéletet élő" szociális munkásokat adjon az Egyháznak és a Társadalomnak.11 A kor szellemét azonban most a kereszt-középpontból erősen jobbra kilengő inga határozta meg. A két háború között nemcsak a mi kis hazánkban, hanem Európában is a legnagyobb megmozdulást az új német hit és az ebből logikusan következő események váltották ki. Az állami mindenhatóság mellett a német hit bölcseleti alapja Nyéki Kálmán megfogalmazásában a "panteista biologizmus"14 azaz a faji vallás, amelynek elmélete a kereszténységet alapjaiban támadja meg... XI. Pius pápa a "Mit brennender Sorge"13 c. körlevél kiadása után utasította a papnevelő intézetek és katolikus egyetemek tanárait, hogy ezeket a tévtanokat tudományosan cáfolják meg.14 Ezekből a tévtanokból következtek Németországban és az általa megszállt európai országokban az általunk nagyon is ismert tények: kíméletlenül üldözték a nem árjákat, megölték ill. sterilizálták a betegeket és nyomorékokat, kiterjesztették saját életterüket, és a "magasabbrendű faj" uralma alá vetették az "alacsonyabbrendűeket" és az ellenállókat. Mindez a második világháborúba torkollott. Mit tehetett Margit testvér az Európát elözönlő állig felfegyverzett világnézet ellen? Elsősorban megpróbálta az eltömegesített embert istengyermeksége tudatára és az ebből fakadó krisztusi magatartásra ráébreszteni. Természetesen, ahol és ahogy tehette, kiállt az üldözöttek mellett.15 Ezekről nem szándékozunk most szólni, csak az általa vezetett szellemi, lelki ellenállást szeretnénk bemutatni. "A Lélek Szava"16 hasábjain jelentek meg ezek a szemnyitogató cikkek, majd 1942 februárjától először Budapesten, majd az országban folyamatosan mindenütt, ahol mód volt rá, megrendezte a "Világnézeti kurzust."1^ Ezeken a kurzusokon hangzottak el azok az előadások, amelyek alapján a hallgatók, a résztvevők tudatosíthatták a kinyilatkoztatásból birtokolt kincsük hasonlíthatatlan nagyságát, és képesítette őket arra, hogy azt az olcsó napi támadásoktól és a modem bölcsességek árucsere ajánlatától megvédhessék.18 Margit testvér mély fájdalommal látja az alapproblémát: "A keresztény tömegekben nem tudatos a kereszténység. A keresztény tömegek a korszellem hatása alatt úgy dobják oda mindazt, amit a kereszténységben Krisztustól örököltek, mint akik nem is sejtik, nem hogy tudnák, hogy milyen kincsnek vannak birtokában. Úgy adják oda Krisztus vére árán szerzett megváltásukat, mint annakidején civilizálatlan földrészek őslakói adták oda aranylemezeiket a behatoló kapzsi idegeneknek üveggyöngyökért és pálinkáért. Nem tudják, hogy ezzel mit vesztenek egyénileg, családi szempontból, állampolgári jogaik biztonságából, országunk fennmaradásának lehetőségeiből. Mindent futóhomokra juttatnak, mindent kockára tesznek időbeli és örök vonatkozásokban is..."19 A kereszténység követelte tudatosságot később, 1943-ban a "Világnézeti Credo"-ban20 összegezte. A Credo a korszellem tévedéseivel szemben a katolikus hitigazságot emelte ki. Pl.: "Vallom, hogy: ...Isten ellen nincs érvényes törvényhozás, az ő szent akaratával szemben bűn a jogfosztás... földi hatalom meg nem tilthatja, amit Isten megenged, nem parancsolhatja, amit Isten tilalom alá vetett." Ünnepélyes hitvallással fejeződött be: "Megtagadok minden közösséget a földi bálványistenekkel és a sátán hitvallásával: a gyűlölettel!... Slachta Margit közéleti tevékenységének második korszakáról a "Jelenkor" 1944-ből kelt méltatását idézzük: "...Mennyivel más lett volna a keresztény politika sorsa, ha Slachta Margit pozitív tervei és gondolatai szerint igazodik... Slachta Margit számára a kereszténység egyedül krisztusi 570
