Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - X. Személyiségek az egyházban
igazságossága, hazafiúi kötelesség teljesítése jellemezte, eligazítást kívánt adni a forradalmi időszakban felzaklatott magyar népnek, hogy "a kétség és remény közt hányódó magyar lelkeknek az örökkévalóság szempontjából irányt" mutasson. Ez időben a szívéhez szóló prófétája volt Jeremiás. Egyik alkalommal Jer. 15:5 alapján arról szólt, hogy "egy nemzetet, melyet veszélyek fenyegetnek vagy nyomnak... bízza életének sorsát minden egyebek felett saját erejére, az igazságra és az Istenre". Jer. 6:4 alapján mondott másik prédikációjában a nemzeti becsület és dicsőség fenntartásának kívánsága emelkedik ki. IQ. Révész azt jegyzi meg róla, hogy ez időben még mint ifjú prédikátort a racionalista és morális szemléletmód jellemzi. A polgári, vallási, társadalmi élet kulcspontját, fejlődésének alapját az ész uralma alatt tartja. Tudjuk, hogy jól ismerte Lamennais: Paroles d’ un croyant, Le livre de peuple c. művét. A szociális igazságok, forradalmi eszmék tüzében égettt. 1851. júl. 13 - 1853. május 8. között Robertson nyomán mondotta prédikációit. E korszaka jeles igehirdetése volt János 8:32 alapján a szabadságról és az igazságról szóló prédikációja. Vázlata: 1. Szabadság, mely megszabadít 2. Az igazság, mely szabadságot ad a. Polgári szabadság b. Szellemi függetlenség c. Kísértések feletti győzelem d. Félelem feletti győzelem 3. Két tanulság következik ebből: Erősíteni kell az igazság iránti szeretetet, és meglátni, "milyen a keresztyén ember: homlokán az Isten igazsága jellege". BALMAZÚJVÁROSI PRÉDIKÁTORSÁGBAN (1852-1854) Balmazújvárosi prédikátori szolgálatának nagy buzgalommal lát neki. Alapozottan, teológiailag és műveltségben emelkedett színvonalon hirdeti az igét. E korszakáról ifj. Révész Imre azt írja, hogy az abszolutizmus zsandárvilágában merész hangú, igazságszerető lelkipászor volt. "Ha egyszer a maga igazáról meg volt győződve, a szavait, különösen ifjú korában nem válogatta meg, ahol pedig jogsérelmet, a nemzeti érzésen vagy éppen a vallásos meggyőződésen való zsamokos- kodást vélt fölfedezni, ott semmiféle tekintélytisztelet és opportunista szempont nem gátolhatta meg tiltakozásának őszinte és érdes kimondásában." Balmazújvárosi szolgálata idején került legközelebb Robertsonhoz (aki 1851 augusztusában halt meg). Beszédei komoly tudományos értekezések voltak. Balmazújvároson tanulta meg a prédikálásra készülés és a prédikáció kidolgozásának módszerét. Beszédéhez először a tárgyat kereste meg, azután a hozzá illő textust. Viszont, amikor már a textusa megvolt, azt a legaprólékosabb részletességgel elemezte, hozzájuk mindig jeles magyarázatokat olvasott és korszerű prédikációkat használt. Jeles antológiákat, természettudományos könyveket, remekírókat olvasott, s csak nagyon körültekintő tudományos foglalkozás után kezdett a prédikáció megírásához. Minden igehirdetésére nagy gonddal készült, és minden prédikációját leírta. Később még vázlatot is készített hozzá, melyet valószínűleg magával vitt a szószékre. Megjegyzendő, hogy prédikációinak alapigéi mégsem voltak mottók csupán, hanem nagyszerű, széles látókörű, élő tartalommal, műveltséggel teli igei alapozású jeles írásmagyarázói beszéddé formálódtak, melyben a Szentírás-tudomány mellett helyet kapott a természettudomány, történelem, régi és korabeli klasszikus irodalom és a bölcsészettudomány, a filozófia is. Erőssége volt a korszerűség, és mindig a népét mindenre tanító készség szerelme szorongatta. Soha nem rögtönzött, "szemfényvesztő játékot nem űzött". Beszédei evangéliummal telítettek és az életviszonyokra alkalmazottak voltak. Beszédeit ő maga szerény próbatételnek nevezi, de azok tartalmilag és szerkezetileg - bár méretekben szerteágazóak - példaszerű művek. Gondolatok, érvek, következtetések, különböző szétágaztatásokkal is életszernek és a textus teljes kidolgozására törekvők. SZENTES (1854-1856) Szentesi prédikátori szolgálatát 1854. május 7-én kezdte. Beköszöntő beszédének textusa II. Tim. 4:2. A magyar református lelkipásztor főbb kötelességeiről beszélt. A prédikátori tanítás célját 5Ó1
