Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
adakozók között rendszeresen megtaláljuk a nevét. Ugyancsak jó kapcsolatot tartott fenn a Skót Misszióval, sőt egy "egyesült szabadegyházi gyülekezet" megalapítását tervezték Van Andellel, aki 1863-ig volt a skót misszió pesti vezetője. Ez nem jött létre. A közjogi küzdelmet Meyer Henrik vette fel, aki 1873-tól munkálkodott Magyarországon. 1876-ban felkereste Szapáry Gyula államtitkárt és Irányi Dániel országgyűlési képviselőt, hogy a baptisták számára szabad vallásgyakorlatot kéijen. Irányi 1876. december 2-án szólalt fel a baptisták, zsidók és nazarénusok szabad vallásgyakoralata ügyében. "Uraim, aki azt állítja, hogy Magyarországon szabad vallásgyakorlat létezik,... az vagy nem tudja, mi a vallásszabadság, vagy nem ismeri a magyar törvényeket." Ezután részletesen ismertette a parlamenttel Meyer Henrik, a baptista "hitszónok" sérelmeit a képviselő. Papp (Kovács) Gábor, 1851-től református lelkész, 1874-től dunántúli református püspök ugyancsak szorgalmazta a parlamentben a baptisták szabad vallásgyakorlatát a parlamentben: "Nem a terjesztők térítenek, hanem az eszmék. Az igazságok térítenek, és véleményem szerint az igazság nincsen egy felekezetnek sem kizárólagos birtokában. Aki az igazságot terjeszteni akarja, a tudomány fegyverével, az eszmék harcterére köteles lépni. Amikor az eszmék egymásközti harcában kifejlődik az igazság, mindenki csak nyer általa. Amely egyház érvek ellen nem ellenérvekkel, hanem a hatalomnak elnyomó fegyverével küzd, azon egyház elismeri, hogy nincs igazsága, gyenge. Vagy ha igazsága van, fölkentjeiben nincs erő az igazságot bebizonyítani" - fejezte be a püspök. A parlament ekkor nem szavazott a kérdésről, ezért Meyer más utat keresett a szabadsághoz. Munkajogi kérdésként vetette fel Irányi Dánielnek az egészségtelen munkakörülményeket. Irányi 1883-ban interpellált a sütőipari segédek egészségtelen munkakörülményei tárgyában, Meyer így emlékezik meg naplójában erről: A vasárnapi munka miatt semmire nincs idő. Isten segítségünkre volt és győzelmet adott. A vasárnapi nyugalomért vívott harcunk beigazolta mindenki előtt hitünk hasznosságát. Harcunk előmozdította egy jobb szociális-kulturális körülményekre való átalakulásnak és egy kedvezőbb törvény beiktatásának elérését. Ez lett az 1884: XVII. te., az ún. 2. ipartörvény. Az 1882 márciusában vallásszabadság és elismertetés céljából küldött beadványára elutasító választ kapott a kultuszminisztertől. Ezután célja elérése érdekében más módszert választva egy vallásügyi törvény létrehozását szorgalmazta. Szapáry Gyula segítette Meyert, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz is bejusson javaslatával. Segítségére volt, hogy 1878-tól ismeretségbe jutott Csáky Albin szepességi főispánnal, aki később kultuszminiszterként munkálta az 1895. évi vallásjogi törvényt. (Bár annak törvénybeiktatását nem érhette meg a miniszteri bársonyszékben.) Meyer munkája tehát benne volt az 1895. évi LXIII. te. megalkotásában, ami mai szemmel nézve is európai színvonalú törvény volt a maga korában. A magyar baptisták viszont csak 1905-ben nyertek elismerést (1905. november 2. 77092/1905. sz. VKM rendelet). Ez volt a végeredménye egy három évtizedes küzdelemnek. A két világháború között és a negyvenes évek végén Somogyi Imre neve fémjelezte a baptista vallásfelekezet egyenlőségéért vívott harcot. A kisebbségben lévő egyháznak emberöltőnként újra kellett vívnia harcát, hogy vallásszabadsága csorbítatlan, törvény előtti egyenlősége sértetlen legyen, vagy sérelmeit orvosolják. "BÉKESSÉG A FÖLDÖN" Egy másik lap a baptisták háborúhoz való hozzáállásáról beszél. Az 1895 óta megjelenő hetilap, a Békehírnök "Harcmező" rovata telve üzenetekkel és békevággyal: "Kéijük a mindenható Istent, tekintsen kegyelemmel erre a szegény emberiségre, mely a béke tekintetében mostan, mint egy szülő asszony vajúdik, s adja, hogy mielőbb egy olyan eseménynek örvendezhessünk mindnyájan, mely az embereknek békét, lelki fényt, hitet, szeretetet és Istenünknek dicsőséget hozzon. (Békehímök 1918.1. 5.) Míg más, nemegyszer egyházi lapok a háború igazságosságát bizonygatják, a baptisták hetilapja így győzködik "Az isteni haragnak véghezvitelére nem vagyunk feljogosítva, tehát nem is erről van szó: hanem ne engedjünk helyet a szívünkbe tódulni akaró pokoli haragnak. Ez a gyűlölet, az erőszak, a gyalázkodás és bosszúállásnak haragja, mely pusztít, rombol, öldököl, s dühében nem 536
